Szükségszósz

Hirtelen ez lett a neve annak a szósznak, amit a z otthoni maradékokból hirtelen összedobtam. Volt otthon:

• fagyasztásból felengedett maradék húsvéti sonka
• kevés tubusos sajtkrém (kb. 1 ek.)
• kifőtt tészta

Viszont nem volt otthon tej, így besamelt, és carbonara spagettit nem tudtam készíteni, csak valami hasonlót. Kicsit megsütöttem a sonkakockákat, majd pici vizet öntöttem alá, erre szórtam lisztet, amit kicsit megpirítottam, felöntöttem vízzel és belekevertem a sajtot. Fűszerként a végén ment még bele bazsalikom és oregano. kb. 5 perc alatt kész is lett.
A végeredmény egész jó és ehető lett, a sajttól pedig nagyon finom volt a szósz, úgyhogy készül még majd ilyen - többféle sajtból, sonka nélkül is.

Egy darab lécből

készült 4 világítótorony, a 4 világítótoronyból pedig egy zacskótartó.
A képen éppen még félkészen, csak félig lefestve, még lakkozás és szögelés nélkül, a 2011-es karácsonyfa alatt.
Az alap egy lomtalanított fenyőléc volt, amit 4 részre vágtunk, majd az egyik végéről levágtunk 2-2 háromszöget kialakítva ezzel a tetőt. Aztán jött a tervezés - ceruzával és a festés - akrilfestékkel, végül a lakozás és szögelés.
Csak a tornyokat szögeltük hozzá az alapul szolgáló fadarabhoz, az oldalai nincsenek egymáshoz rögzítve, ettől kissé gyenge, de a zacskókat megtartják. És egy világítótornyos, hasznos tárgy díszíti a hűtőnk tetejét.
Jó lenne a sorozatot még folytatni, mondjuk

• világítótorony oldalú zsebkendőtartó
• világítótorony alakú polc
• világítótorony alakú polcvég, könyvtámasz
• ... 

2015: A lakás másik, már nem a hűtő tetején lakik, de a zacskótartó még mindig hasznos és használatban van. A háttérben látható késtartó pedig talán szemlélteti a méretét is.

Mesepapucs, avagy nosztalgikus nemezelés

A jó idővel egyre több program van a városban, egyre többet lehet alkotni is. Így volt ez szombaton is, ahol egy nemezelésbe futottunk bele - és ragadtam ott órákra. Készült egy dárdacsat, valamint a finom sajtok műanyag dobozát felhasználva nemezelt tok a fényképezőgépnek. Ez kicsit úgy néz ki, mint egy mesebeli papucs. A tok jelenleg még csak félkész, szükséges még rá gombokat is nemezelni meg valamilyen zsinórt.

A nemezelést pedig egy olyan lány vezette, akivel valahonnan ismerősnék tűntünk egymásnak. Gondolkoztunk: táncházak, könyvtárak, végül az egyetem lett a megoldás. Jó volt kicsit nosztalgiázni, visszagondolni azokra az időkre.