Tök - parafadugókból

Az őszi dekoráció alapja tavaly elkészült: levélfüzérek az ablakba, ajtóra, székekre. Idén azonban narancssárga tököket szerettem volna, úgyhogy vadásztam, és nézelődtem, hogyan is lehetne. A legtöbb töknek voltak levelei: zöld papírból vagy filcből; indái: rafiából vagy spárgából és szára: a legtöbbször valamilyen gallydarabból. A teste azonban elég változatos volt. A Pinteresten az alábbi ötletek jöttek szembe és tűntek szimpatikusnak:

• papírcsíkokból
  narancssárga papírcsíkok miltonkapoccsal/cérnával fent és lent összefogva, zöld levelekkel kiegészítve
• könyvlapokból
  2 db selejt könyvet kb. félkör, azaz tök alakban kivágni (a borítót és a lapokat is - esetleg csak a lapokat használni, a borítót leszedni a könyvtestről), a két gerincet összeragasztani, hagyva, hogy a lapok szétnyíljanak, a lapok szélét narancssárgára festeni + levelek papírból
• konzervdoboz narancssárgára festve
  fejre állított konzervdoboz (hogy tömör legyen a teteje), lefestve narancssárga akrilfestékkel, a közepére gally, hogy szára legyen, majd levelek és kacskaringós spárga/rafia
• textilből
• narancssárgás árnyalatú anyagcikkelyekből nagyjából gömböt varrni
• anyagcsíkokból tök alakot varrni poháralátétnek
• (narancssárga) anyaggombócot spárgával körbetekerni, behúzni, cikkelyekre osztani
• kör alakú keskeny, nagy átmérőjű hengerek
  a képen valamilyen fém karikákat festettek narancssárgára - ennek kivitelezhető verzióját keskenyebbre vágott nagy, ipari méretű cellux vagy wc-papír gurigákból lehetne megvalósítani - középen összekötözték, gallyból szár, rafiából indák
• legyezőnek meghajtott papírcsíkok
  különböző szélességű narancssárga papírcsíkok legyezőszerűen meghajtogatva, a két végük összeragasztva, hogy kört alkossanak, a rétegeket méret szerinti növekvő, majd csökkenő sorrendben egymáson elhelyezni. A szára sűrűn feltekercselt barna papírszalag, a levelek zöld színű papírból kivágva, az inda rafia. (Középen merevítésnek egy darab hurkapálca szerintem nem árt neki.)
• krepp papírból
  teljes, bontatlan wc-papír tekercs narancssárga krepp papírral körbetekerve, a szára gally, az indái rafia
• fakocka
  narancssárgára festve, gallyal, levelekkel és rafiával
• parafadugóból
  
  
  narancssárgára festett parafadugók összeragasztva 2 db 4, 2 db 5 és 1 db 6 elemű sorrá, majd ezek egymás tetejére ragasztva: alul 4, rá 5, majd 6, újra 5, végül 4 elemű sor. 1 db állított dugó a szára, végül papírból kivágott zöld levelekkel, és spárga vagy rafia indával nyeri el végleges formáját.
  3-4-5-4-3 változatban is láttam, valamint keresztben félbevágott dugókból.

Na ezt a legutolsót megvalósítottam, de előtte azért még gondolkoztam tovább, és az alábbi megoldások jutottak eszembe

• fadoboz
  Kissé tovább gondoltam a fakockát, és ne-csak-dekor-hanem-legyen-valami-funkciója-is alapon, nyitható, kocka alakú dobozka jelent meg előttem, narancssárgára festve. A szára valami fagolyó vagy gally, ami egyben a dobozka nyitását is megoldja, és ha más nem, az őszi dekor remekül tárolható lenne benne a szekrényben.
• nemeztök
  Ez szintén megvalósult, korábban írtam már róla, itt: http://kreativsagok.blogspot.hu/2015/11/a-hetvege-termese.html

A parafadugóból készült tök készítése során és előtt pár dolog jól jött volna:
Előbb csak a dugók két végét festettem le, majd összeállításnál csak a színeket néztem, így a tök felszínére feliratos dugók jutottak. Ha csak a két vége van lefestve, rusztikusabb, dugószerűbb lesz a tök, viszont figyelni kell arra, hogy - legalább - a külső sorban ne legyen a dugókon összeragasztás után látható felirat.
Ha már feliratos, akkor egyszerre fessük le a teljes dugót, vagy ne keverjük a színeket.
Kell bele piros, de abból csak kevés, és nem rikító meggypiros, hanem kissé narancssárgás.
A legalsó sort összeragasztottam, majd a dugók közötti lyukakba ültettem a további dugókat. Az első 5-ös sorban még csak az alaphoz rögzítettem a dugókat, egymáshoz nem annyira. Pedig kell.
A legfelső sor is tömöttebb lenne, ha tényleg előbb összeragasztom a sorban lévő 4 dugót, majd ezt ragasztom a már meglévő tökalaphoz.
A szárnak való dugót érdemes V alakban kissé megfaragni, hogy jobban beleüljön a két dugó közötti résbe, ahová ragasztjuk.

Szóval, ha legközelebb készül még parafadugóból tök, akkor ezekre figyelni fogok, ha pedig másmilyet szeretnék, itt a lista, nem kell újra keresgélni.

A hétvége termése

• nemezelt tök

Avagy családi nap volt a Millenárison, lehetett nemezelni is, így készült egy narancssárga nagy nemezgolyó.
Próbáltam tök alakúvá nemezelni, de túl kevés cikkelyt tudtam csak kialakítani, így narancssárga hímzőfonalat fűztem a zsákvarró tűbe, ezt döftem át rajta, és ezzel húztam össze a gombócot.
A szára szintén vizes nemezeléssel készült, de az alját nem nemezeltem össze, hanem azzal és tűnemezeléssel rögzítettem a tökhöz. A levele pedig csak tűnemezzel készült, és így is lett rögzítve.
Azaz mégsem, eredetileg vizes nemezeléssel készült 2 levél, de azok túl nagyok lettek - a darabokban lévő tök fotóján még ezek látszanak. Meg a szára is kissé nagy lett, így azt húztam szét, abból szedtem ki sötétzöld gyapjút, és tűnenezeltem belőle kisebb levelet. A tökre végül ez került, a nagy leveleket pedig eltettem a gyapjús dobozomba, a későbbi felhasználás reményében.

• papírliba

Könyvtári foglalkozás volt a Terézvárosi Gyerekkönyvtárban Márton naphoz kapcsolódva, ott készült.

• megpucolt dió és mogyoró

A kellemes napsütéses időt kihasználtuk, és az udvarra kiülve Férj diót, én mogyorót pucoltam. Eltérő hatásfokkal dolgoztunk, így az eredmény: 3 nagy befőttesüveg dió és 1 kisebb befőttesüveg félig megtöltve mogyoróval.

TengerKékÉg

Egy újabb japán virágokból horgolt sál, többféle árnyalatból, ezúttal épp kékekből.

 Az egész onnan indult, hogy szerettem volna egy színes boleró-kardigánt horgolni. Mivel kék fonalból volt a legtöbb, kék kardigánom pedig nincsen, legyen kék.
1. fázis: Eredetileg egy hatalmas nagyinégyzetet terveztem horgolni, aztán nem maradt teljesen négyzetes, nem olyan volt, mint terveztem, szóval nem tetszett, elvetettem.
2. fázis: Legyen sok kis nagyinégyzetből összehorgolva. Elvetve, mert kevés az összeillő kék fonalam.
3. fázis: A kék nagyinégyzetek között legyenek szürke japán virágok, ezek fogják össze a négyzeteket a sarkaiknál fogva, és így álljon össze a kardigán. Elvetve, mert túl lyukacsos és összevissza lett volna.
4. fázis: Bontás, a kék nagyinégyzetekből japán virágok, ezeket összehorgolva sál.
5. fázis: Hihetetlen, de kész!
6. fázis: Mit kezdjek a sok félkész, szürke színű japán virággal? Sál nem lehet, mert már van egy szürke japán virágos sálam...

De nem tudok ám ragaszkodni a megadott mintához és formához, megint variálnom kellett a japán virágon. Ezúttal fonalspórolás miatt a szirmok alatt nem 4, hanem csak 3 erp-t horgoltam (a 4. sorban).

Kupaccsökkentő gyöngyfűzések

A kupaccsökkentés egyik eleme az otthon felhalmozott gyöngyök elfűzése. Bár sok helyet elvileg nem foglalnak, de ha minden tartó aljában csak pár szem gyöngy árválkodik, akkor sok levegőt is tárolok. Így előbb nagyobb, majd mindenféle vegyes nyakláncokat fűzök belőlük. Így kiürülhetnek a tárolók, lesznek ajándékok, és hely, szóval mindenki jól jár. 

Először is egy helyre rendeztem az összes, mindenfelé kallódó fűzhető gyöngyöt: egy cipősdobozban van minden műanyag és üveg, kisebb és nagyobb gyöngy. A cipősdobozban aztán kisebb parfümös és gyógyszere üvegcsékben, tic-tacos dobozokban vannak maguk a gyöngyök, nagyjából színek szerint.

Bár az elfűzésre több idő kell, azért fűztem új láncokat és újrafűztem pár meglévő, de elszakadt, vagy szűk, vagy nem jó a kapocs rajta, vagy csak kallódó nyakláncomat is, így azért csökkent a kupac, kevesebb mindent kerülgetünk.

A rózsaszín virággal díszített zöld lánc az újak közé tartozik. Gyakorlatilag egyszálas fűzés. Előbb meg kell fűzni a virágot, majd félig megfűzni a láncot, újra beleölteni a virág közepébe, és folytatni, befejezni az alap láncot. Ezt a virágos mintát többször megfűztem, kisebben, nagyobban, egyrétegűen, kétrétegűen, nyakláncnak, kitűzőnek, de a mintáját még nem tettem közzé.
A lényeg: nagy gyöngyöt érdemes a közepének választani, amin - a láncot nem számítva 8 szálat kell átvezetni. A virágszirmokat folyamatosan fűzzük, de nem az egymás melletti, hanem mindig a szemben lévő szirom lesz a következő. A szirom gyöngyei természetesen egyforma színűek, de ahol kétszer megy át a szál, ott sötétebb a rajzon, hogy könnyebb legyen követni.

A kezdéshez belefűzünk a nagy, középső szembe, majd felveszünk előbb 6 szem, majd 5 szem gyöngyöt, végül 1+1 szemet, és visszaöltünk az utolsó előttibe. Felveszünk újabb 5, majd 6 szem gyöngyöt, és a középső, nagy gyöngybe öltünk. Kész is az első szirom.

A 2. szirom vele szemben, ugyanígy készül. 

A 3. szirom az első mellé kerül, tehát nem csak a középső nagy gyöngyön fűzünk át, hanem utána még 6 sziromszemen is. A szirom fele ekkor már majdnem kész is van. Ha felvettük az 5, meg az 1+1 szemet, visszaöltünk, 5+6 szem, és újra a középsőnél vagyunk.

Ahogy haladunk az egyes szirmok mindig a már meglévők mellé kerülnek, felhasználva azok 6 szemeit. Az utolsó szirmoknál már csak az 5, 1+1, 5 szemeket kell fölvennünk.

A mintára egy másik sziromvariánst is rajzoltam, amikor nem hegyes, hanem kerek szirmai lesznek a virágnak. Ekkor a közös 6 szem után 11 szemet fűzünk, majd újra 6 (közös) szemmel jutunk el a középső gyöngyhöz.
A virág a gyöngyszemek nagyságától függően készülhet 6 vagy 8 szirommal is. 

A levél hasonlóan készül a sziromlevelekhez: haladunk az alaplánccal, majd felveszünk 9 gyöngyöt, visszaöltünk az utolsó előttibe, a 8-ba. A szálunkra újra 9 gyöngyöt veszünk fel, és az 1. gyöngyön vezetjük át újra, majd folytathatjuk az alapláncot.

A sokszínű, zöld alapon vegyes virágos láncot (Tavaszi rét) már régóta terveztem megfűzni, most készült el, és a kupaccsökkentésben is remek, mert elhasználhatók vele a maradék, pár szem gyöngyök is. Egy virághoz mindössze 8 szem gyöngyre van szükség.

Ez is egyszálas fűzés. Ha felvettük a 2 virág közötti távolságra szánt gyöngyöket, esetünkben 15 zöldet, akkor jön 1 szem virágszínű gyöngy, majd 1 szem sárga, majd 4 szem virágszínű gyöngy. Ekkor öltünk a sárga előtt virágszínűbe, majd újabb 3 virágszínű gyöngy, ami után már a sárga utáni virágszínű gyöngybe öltünk. Ha kész a virág, akkor jöhet újra 15 szem zöld gyöngy. Ahhoz, hogy a virág tényleg virág legyen, figyelni kell arra, hogy körben haladjon a fűzőszál, azaz a sárga előtti gyöngybe felülről, majd a sárga utáni gyöngybe alulról vezessük be a szálat.

A fekete, szalmagyöngyös lánc, újrafűzés, de a végeredmény sokkal jobban tetszik. Mindössze 1 extra hosszú szalmagyöngy, 1 nagyobb szemű gyöngy, 1 fényes nagyszemű gyöngy és 1 nagyobb szemű gyöngy követi egymást, de az eredmény meglepően dekoratív lett.

A fekete-fehér lánc az egyik első, még merev és vastag damilra fűzött, csúnyán felvarrt kapcsos, immár szűkké vált nyakláncom újrafűzése. Az eredeti kétszálas fűzésű, karikákból álló lánc gyöngyeit kiegészítettem további fekete és fehér maradék gyönggyel, így készült a mostani többsoros verzió.

A lila pedig egy extra hosszú, tekeredős lánc, többsorossá alakítása.

Itt tartok most: kicsit csökkent a kupac és újra használok pár láncot, de van még miből fűzni, úgyhogy várhatók még további gyöngyfűzések és minták kipróbálása.

Gyors gesztenyés desszert

Hozzávalók 4 személyre:

• kb. 8 db babapiskóta
• 2 kis pohár natúr joghurt
• 1 cs. gesztenyemassza

Elkészítés:

• Előveszünk 4 szép poharat vagy 1 nagyobb üvegtálat.
• A babapiskóták felét 4 darabba törjük, és az edény aljára halmozzuk.
• Ráöntünk 1 kis pohár natúr joghurtot.
• Ráreszeljük a gesztenyemassza felét.
• A babapiskóták másik fele, a maradék joghurt, a maradék reszelt gesztenyemassza és kész is.
• Ha maradt egy kis joghurt, azt rátehetjük még a gesztenydarabok tetejére, vagy ha nagyobb tálban készítettük, akár egy kiskanál segítségével írhatunk is a süti tetejére.
• Pár órára vagy egy éjszakára a hűtőbe tesszük, a babapiskóták beszívják a joghurtból a nedvességet, a joghurt kicsit olyan lesz, mintha túró lenne, szóval összeérnek az ízek.

Önmagában is finom, de gazdagíthatjuk magozott meggybefőttel, reszelt csokoládéval.

Őszi születésnapokon, évfordulókon finom tortahelyettesítő, vagy különleges, de gyors desszert egy ünnepi vacsora után.