One pot pasta

Évekkel ezelőtt futottam bele ezekbe a receptekbe, lelkesen olvastam őket, de eddig csak ott volt a fejemben egy hátsó zugban, kipróbálni csak most próbáltam.
Egyszerűen hangzik, és az is: mindenféle tésztaszósz-alapanyagot egy edényben kell megfőzni a tésztával. Remek maradékmentő fogás, kerülhet bele minden, ami épp van, viszont előre nem lehet megfőzni. De ezt nem is érdemes, hiszen kb. 15 perc alatt kész is van.

Az alap 5 főre:

• 50 dkg száraztészta (mi épp csavartcsővel ettük, de lehet bármi)
  egy zacskó tésztával indítottam, ebből kb. 5 adag lett, szóval legközelebb személyenként 10 dkg tésztával fogok számolni
• (pirított) darált hús
  nekem mindig van a mélyhűtőben készre pirított fűszermentes darált hús, kb. 10 dkg-os adagokban, sok étel készítését megkönnyíti és meggyorsítja 
• 1 konzerv hámozott paradicsom vagy 1 doboz paradicsompüré
• 1 zacskó olívabogyó (a kicsi, kb. 10 dkg-os csomag, egy jó nagy marék)
• 1 kis zacskó mozzarella
• pirított hagyma - mert ez is egy lusta verzió, lehet sima hagymával is indítani, és azt üvegesre pirítani
• fűszerek: kevés só és bors, sok-sok bazsalikom és oregánó

Elkészítés:

1. Tényleg mindent (kivéve a mozzarellát) csak felhalmoztam a fazékban, és készre főztem. Folyadékból kb. annyi volt, hogy éppen ellepte.  Az elején és a végén érdemes intenzívebben kevergetni, hogy a tészta ne ragadjon egybe, majd ne tapadjon le.
2. A mozzarella csak a legvégén került bele, hogy jobban egyben maradjon.
3. Tálaláskor mehet bele kockázott nyers paradicsom, sajt reszelve, vagy sajtszeletek apró darabokra tépkedve, de akár egészben is.

Ha nem lett volna előre pirítva a darált húsom, akkor azzal kezdtem volna: egy hagymán megpirítva a húst, és csak utána halmoztam volna.
Folyadékból ment bele minden: a kiöblített paradicsomos edény, az olívabogyók leve (emiatt a sóval óvatosan, alapból sós, én ezen kívül nem is raktam bele), a mozzarella leve, csak ami így kimaradt, az volt víz.Viszont tényleg csak 1 evésnyit szabad egyszerre készíteni belőle, mert amíg megebédeltünk, a maradék tészta az összes folyadékot magába szívta, másnap a melegítés kb. ugyanannyi idő volt, a tészta kissé szétfőtt, és tehettem bele új dolgokat.
További variánsok:

• tejszín és hal 
• csak sajt, de az többféle és olívabogyó
• darált hús és tejszín

Szóval a recept marad, és ha hirtelen kell valami meleg étel, akkor elkészítem - de csak a szükséges mennyiséget.

Rögtönzött csicseriborsós egytál

Az egész úgy kezdődött, hogy kinyitottam egy doboz gombakonzervet, amiről kiderült, hogy csicseriborsó. A one-pot-pastába nem raktam bele, de miután egy napot várt a sorára, felhasználtam.
Élt a fejemben egy emlékkép a 2017-es Múzeumok Éjszakájáról, ahol a Centrális Galériában csicseriborsós-mogyorós-fűszeres ételt kóstoltunk. Ez volt az:

A nevére nem emlékeztünk, a netes nyomozás eredményeként a programból csak ennyit tudtunk meg:
"A kiállítás látogatóinak egy kvízt is összeállítottunk, amelynek kitöltői megkóstolhatják a rendkívüli nyitvatartással készülő Fruccola kávézó afgán ételkülönlegességét."
http://www.museum.hu/program/50969/Muzeumok_ejszakaja_2017_-_Blinken_OSA_Archivum_Budapest

Szóval afgán ételkülönlegesség, irány a net, immár csicseriborsós recepteket keresve. Aztán egyiket sem követtem, de finomat főztem.

Hozzávalók (4 személyre):

• 1 kis konzerv csicseriborsó - hiszen ebből indult az egész
• 3 közepes méretű krumpli, hámozva, kisebb kockákra vágva
• 4 nagyobb sárgarépa , hámozva, félkörívekre vágva
• 1 fej hagyma, hámozva, aprítva
• 1 konzerv hámozott paradicsom (vagy 1 doboz paradicsompüré)
• kevés baconkocka
• napraforgómag, lenmag, szezámmag - földimogyoró nem volt itthon
• fűszerek: curry vagy indiai fűszerkeverék

Elkészítés:

1. A baconkockát a 3 literes fazekam aljára tettem, kissé kiolvasztottam, rádobtam a darabolt hagymát, kissé megfonnyasztottam, majd jött a répa és a krumpli. Kicsit ezeket is átpirítottam.
2. Ráborítottam a hámozott paradicsomot, kiöblítettem az edényét, majd ez is ment a zöldségekre. Leszűrtem a csicseriborsót, majd ez is ment a fazékba. Kb. annyi folyadékot öntöttem rá, hogy majdnem ellepte.
3. Fűszereztem, beleszórtam a magvakat. (A történelmi hűség kedvéért megemlítem, hogy volt benne kevés bazsalikom és balzsamecet is, de ezeket nem lehetett érezni a kész ételben.)
4. Jól átkevertem, lefedve főztem kb. fél órát, amíg a zöldségek megpuhultak. 
5. Fedő nélkül is rotyogtattam még egy kicsit, hogy jobban besűrűsödjön.

Kóstoláskor kicsit csípős volt, így gondolkoztam, hogy teszek bele egy kevés tejfölt, vagy öntök bele kölest/bulgurt, de volt maradék tésztánk, végül azzal ettük. Tésztával kicsit koshari/kosari jellege lett, de az is kellemes emlékeket idéz, szóval nem bántuk. És így 1 adag maradék főtt tészta hasznosítására is remek 2 főnek.
Holnap csak a zöldséges szósz lesz a menü. Vagy egy kis kuszkusszal.

Kísérletezés

A fonókurzus utolsó megtartott alkalmán festettünk. Az addig elkészült fonalainkat ecetes-ételfestékes vízben főztük rövid ideg. Ketten álltunk egy fazék felett, és bár alapból mindannyian az egyszínűbb dolgokat szeretjük, főleg a zöldet, elcsábultunk a színek láttán. Úgyhogy a tervezettnél kicsit szivárványosabb fonalaink lettek, pedig nem is használtunk olyan sok színt.
Részemről adott volt három mindenféle fehér szöszből kézi kártolón összekártolt rolág, ezt fontam kétágú fonallá, és festettük meg a lében.
Ami aztán feladta a leckét, mert mindössze kb. 6 méternyi fonalam volt, és az is szivárványos. Tehát mással nem igazán kombinálható, és valami olyan és semleges minta kellene hozzá, ami kiadja a színeit. Egyráhajtásos pálcákból horgolva mindössze 4 sorom lett. Szépen kijöttek a színek, egymás mellett voltak az azonos színek, de nagyon apró, semmire sem elég.
Akkor eszembe jutott, hogy valamelyik lomtalanításról van egy bontatlan kicsi szövőkeretem. A szivárványos fonal szőve már kissé nagyobb lett, a színek jobban összemosódnak, de még finoman érvényesülnek egymás mellett.

Még a horgoláskor jutott eszembe, hogy neszesszer díszítéseként, az elejéhez, a mintájához lehetne felhasználni ezeket a darabokat. A szövött darab önmagában laza volt, így csak más anyaggal kombinálva mertem felhasználni. Rávarrtam Férj régi nadrágjából vett semleges színű alapra, bele cipzár, és kész a kis tároló.

Színes fonalaim vannak még, sőt már ételfestékkel magamtól is festettem, így további kísérletek várhatók :-)