2015. szeptember 30., szerda

A turmixok reneszánsza

A smoothie-kat először nem értettem. Mi ez a nagy felhajtás körülöttük? Csak sima turmix, ami egy kicsit sűrűbb. Vagy babakaja. 
Egészen addig így voltam vele, amíg egyik reggel azt vettem észre, hogy a két napja vett őszibarackok elkezdtek rohamosan megbarnulni. Indulás előtt 5 perccel megenni már nem volt idő, szállítani nem lehetett, így összevágtam, raktam mellé kevés zabpelyhet és tejet, végül kis mákot szórtam bele. Zutty, bele a botmixer, pürésít, majd befőttesüvegbe tölt és be a táskába. Délután vettem elő, amikor az ebéd hatása már elmúlt, kezdtem megéhezni. Megittam, kikanalaztam - és jól laktam vele. Azóta gyakrabban készítek: délutáni nasinak, vacsora helyett, csomagolt reggelinek.

A legelső és eddig legfinomabb:
mákos-zabpelyhes barackturmix

Az őszi ízvilág:
1 fürt házi szőlő
2 szem körte
1 öntésnyi zabpehely
kevés mák

Minimalista őszi:
2 fürt házi szőlő
1 kisebb alma
1 öntésnyi zabpehely

Őszi - dióval bolondítva:
2 fürt házi szóló
1 körte
1 öntésnyi zabpehely
1 kisebb marék dió

2 összetevőből is finom:
2 fürt házi szőlő
egy marék dió

Vacsorapótló joghurtos extra sűrű (3 személyre):
1 szem alma
2 db kisebb körte
2-3 kisebb zöld héjú őszibarack
1 öntésnyi zabpehely
1 kis pohár joghurt

2015. szeptember 28., hétfő

Nyáriasított füzér

Avagy mielőtt leszedem és elcsomagolom, azért még közzéteszem.
A május elején, katalóguscédulákból készült füzér fent maradt a házassági évfordulós-lakásvató buli után is. Egy ideig csak a pasztellszínű papírok lógtak a lakásban, aztán ahogy egyre melegebb lett, közeledett a kánikula, kiegészítettem pár agyag világítótoronnyal - ettől lett nyári.
A világítótornyokat egy kerületi rendezvényen készítettem a világítótorony alakú sütikiszúrónk segítségével. Miután kiégették, spárgát fűztem a tornyokba, és így hurkoltam a füzérre.

2015. szeptember 14., hétfő

Nyomdagyár

A pezsgős dugókat nem használtam fel sem a parafadugókból ragasztott hirdetőtáblához, sem a koszorúalaphoz, sem az edényalátéthez. Mindig megmaradtak, csak pakoltam őket, mert jellegzetes alakjuk miatt nehezebb őket összeragasztani. 
Aztán egyik nap megláttam Kifli és levendula blogján a dugóba faragott betűket, így este elővettem őket, tollal megrajzoltam rájuk a betűk alakjait, majd snicerrel, azaz tapétavégó késsel levágtam a dugók tetejének feleslegét.
Először az ABC elején kezdtem, aztán a B-nél rájöttem, hogy elfejtettem tükrözni a betűt, legyen belőle inkább L, de annak meg rövid lett a talpa, így lett belőle fogpiszkáló I. Kis farigcsálás, és már volt pár betűm, majd elfogytak a pezsgősdugók. 
Most hogy van A, E, I, valamint K és T betűm, kirakhatom belőle mondjuk a Kati, Kata, te, ti, teke, ki, Tata, Kitti, tea, etika... szavakat is.
Ékezetes betűket szerintem nem fogok külön faragni, hanem 1-1 dugóból kifaragom a vesszőt, egy másikból pedig a pontokat, aztán a meglévő betűk fölé nyomdázom majd. Addig is újra gyűjtöm a dugókat, de csak a pezsgősöket!
Ha már belejöttem a faragásba, előszedtem a műanyag boros dugókat is, és háromszöget, szívet, valamint csillagot faragtam belőlük.
Ezeket sokkal nehezebb faragni, kissé szöszös marad a formák széle,* valamint az íveket nehezebb kialakítani. De megéri! Mert azon kívül, hogy saját magunk a semmiből alkotunk valamit, például háromszögekből remek füzért nyomdázhatunk egy ajándékkísérőre, vagy egy képeslapra.
És nem én lennék, ha nem faragtam volna világítótornyot is.

*A műanyag dugókról az apró kilógó részeket végül körömcsipesszel sikerült lecsípnem a minta mellől.