A pezsgős dugókat nem használtam fel sem a parafadugókból ragasztott hirdetőtáblához, sem a koszorúalaphoz, sem az edényalátéthez. Mindig megmaradtak, csak pakoltam őket, mert jellegzetes alakjuk miatt nehezebb őket összeragasztani.
Aztán egyik nap megláttam Kifli és levendula blogján a dugóba faragott betűket, így este elővettem őket, tollal megrajzoltam rájuk a betűk alakjait, majd snicerrel, azaz tapétavégó késsel levágtam a dugók tetejének feleslegét.
Először az ABC elején kezdtem, aztán a B-nél rájöttem, hogy elfejtettem tükrözni a betűt, legyen belőle inkább L, de annak meg rövid lett a talpa, így lett belőle fogpiszkáló I. Kis farigcsálás, és már volt pár betűm, majd elfogytak a pezsgősdugók.
Most hogy van A, E, I, valamint K és T betűm, kirakhatom belőle mondjuk a Kati, Kata, te, ti, teke, ki, Tata, Kitti, tea, etika... szavakat is.
Ékezetes betűket szerintem nem fogok külön faragni, hanem 1-1 dugóból kifaragom a vesszőt, egy másikból pedig a pontokat, aztán a meglévő betűk fölé nyomdázom majd. Addig is újra gyűjtöm a dugókat, de csak a pezsgősöket!
Ha már belejöttem a faragásba, előszedtem a műanyag boros dugókat is, és háromszöget, szívet, valamint csillagot faragtam belőlük.
Ezeket sokkal nehezebb faragni, kissé szöszös marad a formák széle,* valamint az íveket nehezebb kialakítani. De megéri! Mert azon kívül, hogy saját magunk a semmiből alkotunk valamit, például háromszögekből remek füzért nyomdázhatunk egy ajándékkísérőre, vagy egy képeslapra.
*A műanyag dugókról az apró kilógó részeket végül körömcsipesszel sikerült lecsípnem a minta mellől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése