Kész könyvjelző, avagy miért lett világítótorony?

Kész lettem tegnap este a keresztszemes oldal játékára hímzett világítótornyos könyvjelzővel. Itt szavazni is lehet a világítótoronyra, hátha nyerek :-) És abban a könyvben fotóztam, ami miatt ennyire szeretem a világítótornyokat.

Lucy Maud Montgomery: Anne férjhez megy (Anne's House of Dreams)
"A Négy Szél-csúcson álló világítótorony [...] Szeretni fogod a tornyot, Anne. A fény fel-felvillan a tetején, és alkonyatkor messzire látszik, mint egy fényes csillag. A nappalink ablakából és a bejárati ajtónkból is látni."

Mesepók, avagy nemez hajgumi

Már régóta szemeztem a mindenféle vásárokon kapható nemez hajgumikkal, amikből kis ágak állnak ki. Aztán a gyerekszigeten készítettem hosszú nemezkígyókat, eredetileg nyakláncnak nemezvirág véggel, de tegnap este ilyen ágas-bogas hajgumit alkottam belőle. Ezzel vegyítettem a hagyományos vizes nemezelést és a tűnemezelést. A narancssárga-bordó-lila színű kígyók ugyanis hagyományosan vizesen készültek, de a kígyódarabkákat már tűnemezzel rögzítettem a hajgumira.

Világítótronyos könyv

Ezt a könyvet kaptam Férjtől: The ultimate book of lighthouses!
Észak-Amerika világítótornyait tartalmazza, így benne vannak a Prince Edward Island tornyai is! A címlapon is PEI torony van :-) A tornyokat tematikusan rendezték el a könyvben: sziklára épített világítótornyok, tengerparti világítótornyok, folyóknál, tavaknál lévő világítótornyok...A gyönyörű fényképek mellett rövid leírást is tartalmaz az egyes világítótoronyról.
Szóval kellemes ösztönzés az angolhoz!

Hasonlóság

Eddig mindig csak a saját alkotásaimat pakoltam fel ide, pedig aki a szekrényeket telerakja múzeumi belépőkkel és egyéb utazási emlékekkel, csokipapírokkal dekorálja a konyhát és elviseli a velem járó sok kreatív cuccot, sőt néha alkotni is hajlandó velem, az Férj.
Most következzen az ő rajza és az én fotóm:

Óratorony

Világítótornyos óra a nászútról, azaz egyenesen Szerbiából, a városból, aminek jelképe egy óratorony a Duna partján.
Világítótorony-gyűjteményünk nagy része hazai beszerzésű, ez a ritka kivételek egyike. Egy aprócska mindenfélét árusító boltban találtunk rá, aztán nem tudtam ellenállni a sarokban lévő világítótoronynak, így Férj megvette. Az óralap körüli csillogó arany keret átalakítása már beszerzése óta a tervek között szerepel.
A könyvet olvasó tengerészmedve mostanában Montgomery Jim kapitányát - a Négy Szél-öböl menti Glen világítótornyának őrét - juttatja eszembe.

Félkész könyvjelző

Ezt hímeztem a vonaton, mikor gyűszűhasználatra vonatkozó tanácsot kaptunk.
A keresztszemes oldal játékára készülő könyvjelző látható a képen, valamint a vonatos hímzőfelszerelésem is: kis fémdobozban összecsukható olló (benne tűtartóval, a végén gyűszűvel), levágott és gurigás hímzőfonalak (épp mennyi időm volt), korábbi vonatalkotások maradványai (teatasak, nyaklánckapocs...). Volt amikor precízebb voltam, akkor kis filmes dobozban elfértek a hímzőfonalak, előre levágva, feltekerve, de ebben a fémdobozban az olló is rögtön kéznél van, nem kell keresgélni.
A mintát A/4-es lefűzhető műanyagban hordom magammal, általában ebben van egy kilyukasztott kis karton (nálam katalóguscédula ;-) a színek és jelek összepárosítására, valamint a hímzett anyag. Most műanyag alapra hímzek, ezt tekercsben viszem magammal, körbevágni csak akkor fogom, ha már kész a világítótorony.

Egy szenvedés margójára

Tegnap eléggé szenvedtem, nem tudtam azt tenni, amit kellett volna: dolgozni, csak ötleteltem.
Aztán a vonaton bepótoltam: hímeztem. Este pedig hasznosan kreatívkodtunk Férjjel: paprikás-bazsalikomos kenyeret sütöttünk. Finom lett nagyon!

Reggeli élmény

Ülünk a vonaton, egy fülkében négyen: egyetemista lány hátizsákján tehénfülbevalókkal, idős bácsi újságot olvasva, lány hímzését előszedve, én reggeli szendvicset majszolva, majd előszedve keresztszemes hímzésem :-)
Már lehet, hogy a vonaton hímzések találkozója miatt ide került volna, de nem csak ennyi történt.
A bácsi miután befejezte újságja olvasását, mondta, hogy ő szabó volt és érdemes lenne gyűszűt használnunk ujjaink kímélésére. A másik hímző lánnyal beszéltük leszállás után, hogy nem gondoltuk volna, hogy egy bácsitól a vonaton kapunk hímzésre vonatkozó tanácsokat... De ez történt!

Terv - munka - terv

Sok dolgom lenne ma és most, így folyamatosan kreatív terveken jár az agyam... Hogy mikor készülök el azzal, amivel kellene? Péntekre muszáj lesz. Hm...
Szeretnék egy varrógépet otthonra, vagy legalább anyuét elcipelni legalább karácsonyig. Annyi minden anyagom figyel még a lányszobámban, de lassan már otthon is pl. szoknyának való kör, filc díszeknek. A vonaton varrogattam már: lyukas zoknit, filcből apróságot, karkötőt, gyűrűpárnát, de pl. párnahuzatnak nem mernék kézzel nekiállni.

Őszi dekoráció

Mikor a kosarat fontam a plázában, akkor nem csak a kosár készült, hanem tűnemezelni is lehetett. Alább látható a nap teljes termése, azaz a kenyértartó kosár, benne a tűnemezelt szőlők és a vesszőkarika.

Hogy a szőlőfürtök szőlőszemeit igazán plasztikusan ki lehessen alakítani a körülbelül háromszög alakú alapra tett gyapjúgalacsinokat csak a szélén döfködtük a nemezelő tűvel, így oda lehet őket rögzíteni, de kerek formájuk megmarad.
A kis fürtöket, amik csak levélen vannak, akasztó nélkül, eredetileg őszi fülbevalónak szántam, de inkább kitűzők lesznek.
A vesszőkarika pedig valószínűleg a közelgő adventben kapja meg díszítését és szerepét.

Kosarat fontam

... most úgy tényleg és igazából: rendes vesszőből, hasított aljkarókkal. Újra érezhettem a vizes vessző illatát. Mindezt egy pláza gyerekfoglalkozásán... Ez lett az eredménye.

Kenyértartó kosárnak készült, ugyanis kicsi asztalunkról vendégségek idején mindig hiányzott valami, amiben több szelet kenyér is elfér, de nem foglal sok helyet az amúgy is kevés helyből. Ezt a feladatot új kosarunk jól betölti, amit tegnap egy zsíroskenyérpartin bizonyított is :-)

Gesztenyegombóc

Őszi dekoráció: gesztenyegombóc

Tavaly őszi dekorációként gesztenyekoszorút készítettem, valamint próbálkoztam házi papírmaségolyók gesztenyésítésével. Akkor azonban az alap gyengének bizonyult: a gesztenyék papírral együtt leváltak néhol... Idén továbbfejlesztve valósítottam meg az ötletet. Így most hungarocellgolyóra ragasztópisztolyoztam fel az ősz sötétbarna gömbölyűségeit.

A gombóc igazi családi együttműködés eredménye, mivel a gesztenyéket Férj (is) gyűjtötte, a ragasztópisztolyt Apóstól kaptam, a ragasztózást én, a gesztenyék helyben tartását pedig Férj végezte.

Süti

Sárgabarackos-kekszes csoki után szabadon: sárgabarackos-csokis süti.

A szokásos bögrés sütimet (1 pohár joghurt/kefír, fele annyi olaj, cukor, 2x annyi liszt, 1 tojás, 1 cs. sütőpor) most kakaóval és sárgabarackkal ízesítettem. Finom lett.

(Ezt a bejegyzést igazából emlékeztetőnek írom, hogy jövőre is fagyasszak le sárgabarackot margarinos dobozban.)

Lánc(ok)

Az utóbbi időben több munkatársamnak is volt névnapja vagy születésnapja. Így nyakláncot alkottam nekik - a vonaton.

Az egyik lánc, amit szatinált üvegben adtam át: üveggyöngy selyemzsinórra fűzve.
(a fotó azért ilyen sötét, hogy az üveggyöngyből látszódjon valami...)

A másik láncot nem sikerült lefotózni, de hasonlót alkotok majd, akkor jön a fénykép.