Sima hosszú ujjúból virágos rövid ujjú

Ez a bejegyzés kicsit visszatekintés 2011-re, amikor is megfogadtam, hogy nem veszek új ruhát. Mivel

• egy csomó ruhám figyel még a lányszobámban is, mégis azokból sem hordok mindent, ami most velünk van
• csak időszakosan kapok fel ruhákat, akkor azokat többet hordom, aztán hónapokig elő sem veszem (nem, nem a télikabátról és gyapjúzokniról van szó)
• alig férnek el az összehajtogatott pólók kupacai a szekrényben
• kétszer annyi helyet foglalnak a ruháim, mint Férjé
• van, amit megvettem, és az első pár héten hordtam, aztán semmi, pedig nincs baja, jó
• mindig rengeteget gondolkozom, hogy mit vegyek fel a sok párhuzamosan jó dolog közül

Mivel új ruhát nem vehettem magamnak, de nőből vagyok, vágytam valamilyen új cuccra. így Férjnek és anyukámnak vettem pár dolgot, valamint körbenéztem a szekrényben. Így akadt kezembe egy sima, zöld, hosszú ujjú, pamut felső, amit valamikor még az egyetem elején vettem másodkéz butikban. Mostanában nem nagyon hordok hosszú, szűk fazonú és vékony felsőket, lévén, hogy a munkahelyemen nagyon meleg van, ezek pedig pulóverként sem az igaziak, mert túl szűk a fazonjuk. Szóval egy ilyen zöld akadt a kezembe. Fogtam és levágtam az ujját, a levágott anyagból pedig virágokat szabtam ki, és elszórtan a pólóra varrtam őket. Ennyi.
A megmaradt rövid ujjat a varrógép cipzárvarró öltésével, sűrű cikcakkal beszegtem. A virágokat kézzel varrtam rá, először csak középen rögzítve, később erezetet is kaptak.
[fotó majd jön]
Ezzel bár a kupac nem csökkent, de a helyfoglaló darabok igen :-)

Eddig

Eddig csak arról írhattam, hogy én hímzek, varrok, fűzök gyöngyöt a vonaton, de tegnap délután már egy vasutast láttam hímezni, majd ma reggel egy másik vasutast kötni!

Puliszkát főztem

Az eddigi életemből kimaradt a puliszka, legelőször az egyetem végén, 23 évesen ettem. Akkor kerestem valami receptet, próbáltam megfőzni, de szörnyű lett, még az udvarunkra bejárók kóbor macskáknak sem ízlett. Aztán nemrég újra belefutottam a receptjébe, így ez lett a gyors szombati ebédünk. Szerintem előkerül még az asztalunkon a későbbiekben, más variációkban is.
Az alaprecept:

• 6 dl tejet 6 dl vízzel összeforralni
• belekeverni 25 dkg kukoricadarát
• folyamatos keverés mellett puhára főzni
• sóval és borssal ízesíteni
• a végén belekeverni 1 kiskanál vajat *

Ennyi. Kicsit olyan, mintha tejbegrízt főznék, ami sárga, viszont ez látványosan megdagadt, jóval több lett a megfőtt massza mint a tej+víz. Ebből a mennyiségből viszonylag sűrű lesz - főleg mikor már kihűlt - ha hígabbra szeretnénk, akkor több tej/víz és vaj hozzáadását javasolják.
Mi tejföllel és pirított sonkakockákkal ettük, önmagában, főételként, mert ezeket kellett a hűtőből eltüntetni, de gondolkozom és keresek további variációkat is.

* Még egyszerűbb elkészítési mód: forrald fel a tejet, vizet, majd keverd bele a kukoricadarát, amint újra felforrt, kapcsold le és menj el házicsoportra. Mire hazaérsz a puliszka megfőtt, és nem kellett percekig fölötte állnod és kavargatnod.

Hagymapörkölt virslivel

Volt otthon pár virsli, amiből másnapi, elvihető ebédet szerettem volna a maradék főtt rizshez. Gondolkoztam, hogyan is lehetne, mert valamilyen szószos, karakteres feltétre vágytam a rizs mellé. Aztán a vonaton kigondoltam, otthon pedig megfőztem:

• kevés hagymát olajon üvegesre pirítottam, majd lehúzva a tűzről tettem rá pirospaprikát
• felöntöttem vízzel, és sok hagymát karikáztam bele
• félig megfőztem a hagymákat, majd virslikarikák kerültek bele, és az egészet készre főztem

Finom lett, és a virsli tényleg csak jelzésszerű volt a sok-sok hagyma mellett. Szerintem fog még készülni ilyen - nemesebb hússal is.

Csomagoljunk!

Például szaloncukrot vagy törölközőt.

Mindig is tetszett, amikor amerikai filmekben az ajándékokat mindenféle dobozokban adják át egymásnak, és abba csomagolnak. Aztán nálunk is megjelent az egyszerűsített csomagolás, az ajándéktasak. De ez nem az igazi, mert ennél látszik, hogy mi van benne, és fél perc beletenni, és még masnizni sem lehet igazából, ha pedig be is csomagoljuk az ajándékot, akkor nem lehet szép csomagolást készíteni neki, mert bele kell férnie a tasakba.

Az utóbbi időben aztán gyűjtögetem otthon a dobozokat és mindenféle mintás csomagolópapírokkal vonom be őket, és ezek lényegülnek át ajándékdobozzá. A fogkrém dobozában például nyakláncokat lehet átadni, míg a pattogtatni való kukorica doboza rejthet ruhadarabot, csokit, kisebb könyvet, több apróságot. A nagyobb joghurtos edénybe pedig a házi szaloncukrok kerülhetnek, míg a nagy italos doboz pont 2 törölköző befogadására alkalmas.
A bevont dobozoknak talán több esélye van, hogy kibontás után nem a kukában landolnak, ha pedig mégis, akkor ők is, a csomagolópapír is, legalább kétszer használatba kerültek.

Mivel a joghurtos doboznak nem volt teteje, csak a masni nem igazán fogta meg őket, így Férj ötlete alapján celofán került rá.

Kencék

Vendégségbe megyünk ma este, ahol a program pirítósra kent krémek és kencék elfogyasztása lesz beszélgetéssel és babahangokkal kísérve.
A krémeket mi visszük, lesz zöld, sárga és barna.
A zöld: brokkolikrém. Ehhez megfőztem fél kg brokkolit kevés vízben, összeturmixoltam, majd fokhagymaporral és margarinnal pürésítettem. 

A sárga: tojáskrém. A tojásokat megfőztem, kissé feldaraboltam, majd villával elkevertem a margarinnal és egy kevés sóval.
A barna: gombakrém. Megpucoltam kb. negyed kiló gombát, és kis darabokra vágtam. Ezt rátettem a közepes fej vörös- és 3 gerezd fokhagymára, amit előzőleg üvegesre pároltam kevés olajon. Miután a gomba levet eresztett, majd elforrta, botmixerrel összeturmixoltam. Végül tettem bele margarint és egy kevés sót, valamint nagyanyóstól kapott szárított gombaport és kenhető állagúra kevertem.
Érdemesebb nagyobb mennyiséget készíteni, mert kicsit pepecselős azért...
Mindegyik nagyon finom lett, talán a gombakrém a legkülönlegesebb. Ezentúl gyakrabban fogok ilyen krémeket készíteni, és kikísérletezem majd a nem morzsálódós peanut buttert is!