Az eddigi életemből kimaradt a puliszka, legelőször az egyetem végén, 23 évesen ettem. Akkor kerestem valami receptet, próbáltam megfőzni, de szörnyű lett, még az udvarunkra bejárók kóbor macskáknak sem ízlett. Aztán nemrég újra belefutottam a receptjébe, így ez lett a gyors szombati ebédünk. Szerintem előkerül még az asztalunkon a későbbiekben, más variációkban is.
Az alaprecept:
- 6 dl tejet 6 dl vízzel összeforralni
- belekeverni 25 dkg kukoricadarát
- folyamatos keverés mellett puhára főzni
- sóval és borssal ízesíteni
- a végén belekeverni 1 kiskanál vajat *
Ennyi. Kicsit olyan, mintha tejbegrízt főznék, ami sárga, viszont ez látványosan megdagadt, jóval több lett a megfőtt massza mint a tej+víz. Ebből a mennyiségből viszonylag sűrű lesz - főleg mikor már kihűlt - ha hígabbra szeretnénk, akkor több tej/víz és vaj hozzáadását javasolják.
Mi tejföllel és pirított sonkakockákkal ettük, önmagában, főételként, mert ezeket kellett a hűtőből eltüntetni, de gondolkozom és keresek további variációkat is.
* Még egyszerűbb elkészítési mód: forrald fel a tejet, vizet, majd keverd bele a kukoricadarát, amint újra felforrt, kapcsold le és menj el házicsoportra. Mire hazaérsz a puliszka megfőtt, és nem kellett percekig fölötte állnod és kavargatnod.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése