2015. augusztus 27., csütörtök

Nászajándék

Ha pénzt kérnek esküvőre, mindig bajban vagyok, mert szívesebben adok valami kézzel foghatót, valami személyesebbet. Persze senkinek sincs szüksége 5 teáskészletre, 3 vízforralóra, vagy a 35. társasjátékra, és teljesen érthető, ha maga szeretné eldöntetni mikor és mire használja fel, amit kap.
Szóval, ha pénz az ajándék, akkor legalább csomagoljuk stílusosan, legyen benne valami extra, valami, ami mégis személyes, nem csak egy sima boríték.
Így adtunk már fotóalbumot tele idézetekkel és (játék)pénzekkel, vagy közös fényképekkel és utalvánnyal megtöltve.

A legutóbbi esküvőre pedig egy műanyag pezsgőspalackba halmoztunk karikába tekert, rafiával átkötött papírpénzeket, valamint csíkokra vágott, ollóval pöndörített papírszalagokat.

2015. augusztus 19., szerda

Fa világítótorony

Pinterestes hörcsögölésem gyűjtögetésem egyik első darabja volt annak a fa világítótoronynak a képe, amelynek aljáról spárgára kötözve kagylók lógtak. Az évszakonkénti dekorációba pedig beleillik, hogy a nagyszoba ablakában nyáron is lógjon valami, például ez.

Volt otthon rétegelt lemez (majd' 10 éve kaptam, még dekupázsolni), lombfűrész, akrilfesték, úgyhogy elkészült.

A legnehezebb talán a minta falapra való átrajzolása volt. Ehhez végül:
  1. a talált fényképet a képernyőn addig nagyítottam, amíg a megfelelő méretet elérte (Ctrl+)
  2. ráraktam egy fehér papírt a monitorra, majd a tornyot körberajzoltam
  3. vastag, puha, sok B-s grafitceruzával jó erősen áthúztam a világítótorony körvonalait
  4. megfordítottam a papírt, így már a tiszta fele volt előttem, az erősen kihúzott vonal pedig a papír hátulján
  5. a megfordított papírt ráhelyeztem a falapra, majd egy kemény, sima HB-s, hegyes ceruzával megrajzoltam a világítótorony körvonalait
  6. ahogy a vonalat áthúztam, a grafit átütött annyira, ami alapján már ki tudtam vágni a rétegelt lemezből a világítótorony alapot.
Az eredeti mintából végül csak a világítótorony alakját vettem át, a mintája átalakult. Férj előrajzolta a vonalakat, majd akrilfestékkel kifestettem - mindkét oldalát. A színei is közben alakultak, mert néhány akrilfestékem az elmúlt években megadta magát és beszáradt, így lett például az ajtó nem barna, hanem fekete.
Az alját sem fúrtam ki: a kagylók nem alatta, hanem mellette, külön, másik spárgáról lógnak.

2015. augusztus 13., csütörtök

Lakás - a tervek

Szelektálom a papírokat - nemrég találtam egy listát. Amikor a lakáskeresés előtt álltunk, végiggondoltam, hogy mit szeretnék. Ezeket írtam fel arra a papírra, ami előkerült.
Lakás:
  • tégla
  • fűtött fürdőszoba
    • esetleg külön wc
  • galériázható vagy galériázott
    • DE nem csak a galérián van hely az ágynak
    • galéria a konyha fölött is
  • belső, zárt lépcsőházból nyílik
Ebből nagyjából csak az első és az utolsó szempont teljesült...
A többi:
  • a fürdőszobában külön fűtés nincsen, de a lakás közepén található, szinte folyamatosan nyitva az ajtaja, így nem hideg, úgyhogy ez OK így. Egyelőre nincs probléma abból sem, hogy a wc egyben van a fürdővel
  • ha nagyon akarjuk, akkor valami asztal fölötti alvógalériát most is elhelyezhetnénk, ha megszorulnánk a hellyel, de nem igazán fér el galéria.

Ami viszont nem szerepel, de nagyon hiányzik: terasz. Van viszont kert, ahová ki lehet ülni, lehet tollasozni.
Alapvetően és összességében szeretjük a lakást, jó helyen van, jó környéken, bár nem tökéletes és vannak hibái is. (Nekünk is.) És hiába vettünk olyat, ahol elég egy tisztasági festés, nem kellett felújítani, azért van, ami javításra szorul(na). Ehhez még gyűjtjük az erőt.

2015. augusztus 8., szombat

Névnapi alátét

Még tavaly kaptam a névnapomra két világítótornyos poháralátétet, amik a most divatos, kissé koptatott stílusban és halvány színekben készültek.

Azóta is használatban vannak, vagy ők, vagy másik világítótornyos alátét, vagy több világítótoronnyal díszített poháralátét együtt.