2011. január 27., csütörtök

Régi - új fűszerpolc

Azaz újabb lomtalanított bútor a lakásunkban, ahol egy csillárt és egy minikomódot leszámítva csak olyan bútorok találhatók, amik másoknak már nem kellettek.
Ez is ilyen: Férj szüleinek lépcsőházába rendszeresen pakolnak ki mindenféle nekik-már-nem-kell-dolgokat. Onnan származnak a dekorációs cég papírjai, a rádió, és most ez a fűszerpolc is.
Végleges helyét a konyhafalon találta meg - viszonylag hamar (kb. 1 hónap hányódás után).
A polcán pedig van:
 - kézi szedésű meggyszár- és  csipkebogyótea
 - világítótornyos cukortartó (ami elköltözött a másik konyhai polcról)
 - világítótornyos sószóró
Ezt Rügen szigetén vettük, nyáron, Németországban. Volt egy piros testvére is, de sajnos ő nem bírta az utazást és összetört.
 - fémdobozban gyümölcs- és fekete teák.

A fűszerpolccal egy 5 literes pezsgő faládáját is kidobták, abban kazettákat tárolunk.

2011. január 13., csütörtök

Új év, jó reménység, Jóreménység


Idén picit furcsán, nem teljesen elcsendesedősen, rohanósan telt a karácsony. 23-án még dolgoztam - így fogadalom: jövőre a karácsony előtti héten nem dolgozom!! - aztán 27-én újra. Ha nem is fizikailag a munkahelyemen, csak távban és csak délután, de akkor is.
A 2010-es év összegzése, átgondolása így kissé elmaradt.
Sok minden volt idén: láttunk egy csomó tornyot, aludtunk 5 országban, 2 nap alatt eltekertünk Szegedre, pót-diplomaosztóm volt, volt nagy kudarc és nagy öröm. Szóval zajlott az élet, rohantak a napok, és sokszor nem volt idő feldolgozni őket, mert jött a következő.
Reméljük, hogy 2011 kevésbé lesz rohanós. Évindítónak itt egy képeslap a Jóreménység-fok világítótornyáról, Dél-Afrikából, amit lelkészünk hozott még 2010-ben egy konferenciáról. Jelképezze ez a reménységünket az évben!

Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Zsolt 90:12
Napjaink olyanok, mint a szabvány méretű bőröndök, egyesek mégis többet tudnak beletenni, mint mások. Azért van ez, mert ők tudják, mit pakoljanak be. Mindenki 24 órát kap, de nem mindenki kapja ugyanazt érte. A bölcs emberek folyamatosan kiértékelik, hogyan töltik idejüket és megkérdezik maguktól: A legjobban használtam fel az időmet?

2011. január 5., szerda

Ezt olvastam 2010-ben

Mivel már be is fejeztem az első 2011-es könyvem, itt az ideje, hogy az oldalsávban lecseréljem a feliratot 2011-re, és számot vessek a 2010-es olvasmányokkal.
Szóval fordított időrendben, a számok növekedése pedig a befejezés sorrendjét mutatja:

39) Lélekfrissítő (a tavaszit és a nyárit, amiben világítótorony is van)
38) Bacskai Bálint: Jobb nektek, ha én elmegyek! Beszédek a Szentlélekről (élőben jó és gyakran rögtönöz, vajon milyen könyvben?; jó, bár más, de JÓ!)
37) Charles Dickens: Karácsonyi ének (csak egy szörnyű filmfeldolgozást ismertem, így karácsony előtt-alatt-után elolvastam; tetszett és még világítótornyos idézet is van benne ;-)
36) Vicky Myron, Brett Witter: Dewey a könyvtár macskája (egy macska, aki könyvtárban élt, ezzel híressé téve azt, bővebben a szakmázóban)
35) Holly Webb: Cirmi az éjszakában (esti mese a furcsán meghízott cicáról)
34) Michelle Knudsen: Oroszlán a könyvtárban (a tegnapi esti mese, amiből lehet, hogy a munkahelyi karácsony vagy a következő évi könyvtári nap felolvasott műve lesz) - a melókarácsonyon az utolsó mondatát olvastam fel
33) Kertész Erzsébet: Gyönyörű nyár (valami könnyedre vágytam munka után a vonatra, és Férj ezt hozta, lányként pedig amúgy sem olvastam Kertész Erzsébetet; kissé népnevelő, nagyon idealisztikus, de ajánlható könnyed olvasmányra, nosztalgiára vágyó lányoknak, asszonyoknak, anyáknak; Vera néni utolsó nagymonológjáért pedig kár...)
32) Békés Pál: A Félőlény (egy gyerekkorban kimaradt klasszikus pótlása; szörnynek lenni nem nehéz, nem szörnynek lenni az nehéz)
31) Szerb Antal: Utas és holdvilág (molyos várólista + munkahely polcainak metszete)
30) Jane Austen: Meggyőző érvek (nagyon szeretem, és miután Férjjel megnéztük, újraolvastam)
29) Jim Hohnberger: Ellenállhatatlan szerelemben (ingyen volt, de egy nagyon jó könyv a házasságról)
28) Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról (gerincműveltség pótlása, hiszen eddig az írót és a címét tudtam)
27) Lucy Maud Montgomery: Avonlea-i krónikák 2. (végre megjelent!, csak lassan , csepegtetve olvasom; hááát nem ez lesz a kedvenc Montgomerym... Sajnos :-(((
26) Fehér Béla: Zöldvendéglő (semmi indíték, épp ez akadt kezembe otthon a polcon, semmit sem tudok róla, ingyenkönyv volt; érdekes, de nem túl maradandó)
25) Holly Webb: Cica az erdőben (Férj hozta, esti mese volt, Pamacs kalandjainak folytatása, aranyos)
24) Jaroslav Hašek: Švejk (már régóta érdekelnek a derék katona kalandjai; kár, hogy félbeszakadt, kíváncsi lettem volna a végére. Újabb könyv, amiből megint a háború volt erősebb.)
23) Békés Pál: Lakótelepi mítoszok (eddig csak arc volt, nem olvastam tőle, és ez volt meg munkahelyen a polcon; molytali miatt kezdtem el olvasni, jó volt, kedvenc a Kivonulás)
22) Festina Lente István: Kis köpeny könyv (stílusgyakorlatok egy páli levélrészlet alapján; az elején kevésbé tetszett, aztán egyre jobban, nagyon jó a tipográfiája is!)
21) Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Burokban születtem (a Karinthy-életrajza jó volt, és ez akadt a kezembe; a novellái nagyon brutálisak, de jó, az életrajzban pedig több helyi utalást is találtam, ami új volt)
20) Lucy Maud Montgomery: A Mesélő Lány (ezzel lett teljes a magyar nyelvű LMM-gyűjteményem, így újraolvasom)
19) Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság (sokan és jókat írtak róla, mintha Anne Shirley és Judy Abbott rokona lenne a főszereplő, így ezt olvasni kell; nem!, a háború sokkal erősebb volt, mint a kellemes részek, és kicsit összedobottnak érzem: volt sok jó ötlete, de annyira mintha nem dolgozta volna ki őket)
18) Spiró György: Feleségverseny (tömegközlekedős olvasmány, a magyar szakos hiányosságok bepótolása; utópia a jövő Magyarországáról, ami felsővezeték-szakadás közben inkább jelen, mint jövő....)
17) Debbie Macomber: Napsugár út 92. (a világítótorony miatt elkezdett amerikai könyves teleregény -elvileg- utolsó kötete)
16) Darvasi László: A könnymutatványosok legendája (eddig csak a könyvtároskisasszony elcsábítását olvastam tőle, de erről a regényéről egy időben sokat és jókat hallottam)
15) Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának! (egy ismerősnek a regény angol fordításáról szólt a szakdolgozata, és csak én nem tudtam miről szól, most bepótolom; jó volt, tetszett!)
14) Donald Miller: Kék, mint a jazz. Vallás nélküli gondolatok a keresztény lelkiségről. (Lelkészi ajánlásra, legalábbis valaki emlegette, hogy ő emlegette, Férj meg jókat nevetett rajta, mikor olvasta.)
13) Tove Jansson: Muminpapa és a tenger (világítótornyos könyv és egy kis nosztalgia)
12) Holly Webb: Cica a hóban (egy esti mese, amiben az akvarellrajzba ezüst zselés tollal rajzolnak könnycseppeket, és szelektíven gyűjtik a szemetet ;-)
11) Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Karinthyról (mikor Férj olvasta, beleolvastam, és jónak tűnt)
10) Hamvai Kornél: Márton partjelző fázik (a Nemzeti Színházban láttam a Szigligetet, amit ő fordított, azaz inkább átdolgozott, és nagyon jó volt, nézzük milyen magyarul; tetszett a szerkezete, ahogy ugrált az időben és a párbeszédeket nem a szokásos párbeszéd formában jelenítette meg, hanem folyó szövegben)
9) Lázár Ervin: Napló (szeretjük Lázár Ervint és a kacsákat)
8) William P. Young: A viskó (mondtak már róla jót és rosszat is, kíváncsi lettem; szerintem sem regény, sem teológiai mű, csak egy ember gondolatai Istenről, szenvedésről és a Szentháromságról)
7) Karen Joy Fowler: A Jane Austen könyvklub (a legjobb benne egy idézet volt a könyvtárosokról, valamint a végén írók véleménye Austenről)
6) Alan Bennett: A királynő olvas (Férj jókat derült rajta, így én is elolvasom hogyan fedezi fel az angol királynő az olvasást és a könyveket)
5) Charlotte Brontë: Villette (tömegközlekedős [újra]olvasmány; a mi könyvtári példányunk koszos, az otthoni nehéz, így Férj kivette nekem a 2 kötetes, könnyű és tiszta kiadást; a végén teljesen kiborultam, annyira pesszimista)
4) Luisa May Alcott: Jo néni kincsesládája (otthoni fotelbebújós olvasmány, amivel lassan haladtam, mert naponta csak 1 történetet olvastam)
3) Barabási Albert-László: Behálózva. A hálózatok új tudománya. (kötelező irodalom a konnektivizmusról/hoz)
2) García Márquez: Szerelem a kolera idején (én most nem éreztem benne azt a nagy átütést és hatást, amit mások...)
1) Lucy Maud Montgomery: Anne otthonra talál (sokadik újraolvasás)