Idén picit furcsán, nem teljesen elcsendesedősen, rohanósan telt a karácsony. 23-án még dolgoztam - így fogadalom: jövőre a karácsony előtti héten nem dolgozom!! - aztán 27-én újra. Ha nem is fizikailag a munkahelyemen, csak távban és csak délután, de akkor is.
A 2010-es év összegzése, átgondolása így kissé elmaradt.
Sok minden volt idén: láttunk egy csomó tornyot, aludtunk 5 országban, 2 nap alatt eltekertünk Szegedre, pót-diplomaosztóm volt, volt nagy kudarc és nagy öröm. Szóval zajlott az élet, rohantak a napok, és sokszor nem volt idő feldolgozni őket, mert jött a következő.
Reméljük, hogy 2011 kevésbé lesz rohanós. Évindítónak itt egy képeslap a Jóreménység-fok világítótornyáról, Dél-Afrikából, amit lelkészünk hozott még 2010-ben egy konferenciáról. Jelképezze ez a reménységünket az évben!
Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Zsolt 90:12
Napjaink olyanok, mint a szabvány méretű bőröndök, egyesek mégis többet tudnak beletenni, mint mások. Azért van ez, mert ők tudják, mit pakoljanak be. Mindenki 24 órát kap, de nem mindenki kapja ugyanazt érte. A bölcs emberek folyamatosan kiértékelik, hogyan töltik idejüket és megkérdezik maguktól: A legjobban használtam fel az időmet?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése