2010. november 30., kedd

Baglyos fülbevaló

Bagoly alakú fém medál, fülbevaló-akasztóval, azaz a munkahelyi bagoly-gyűjtemény újabb darabja.
Itt épp egy nagy gyufásdobozban, csigás képeslappal, ajándékkísérővel, azaz ahogy átadtam.

A kép sajnos nem rendes fényképezővel készült, így a minősége annyira nem az igazi, ezért bocsánat.

Egy jobb minőségű képen:

2010. november 17., szerda

Szotyi


léte:
sün 
született:
2010. november 14. vasárnap az Europark gyerekfoglalkozásán
anyaga:
napraforgó-tányér és agyag 
funkciója:
társaság a lakás többi állatának (kefemaci, meggymacska, piros paripa, gipszbéka, nemezliba, Csigusz...)
amit szeret:
kisföldalattival utazni, világítótornyokat nézni a közlekedési múzeumban ;-), repülni, csokit enni
amitől fél:
túl gyorsan repülni, amikor már lobognak a tüskéi
kezdetben a sötéttől, de már elmúlt

2010. november 10., szerda

Az első Tilda: rózsa

...avagy varrás varrógép nélkül.

Már régóta van otthon egy könyvtári példánya a karácsonyi Tilda-könyvnek, amit szívesen nézegetek inspirációnak és a hangulata miatt. A benne lévő képeslapok, díszítések, szívek pedig a tervek listán szerepelnek egy jó ideje.
Tegnap újabb kötettel gyarapodott a kölcsön és nézegetnivaló Tilda-könyvek száma. Ez a Kreatív ötlettár, barátságos otthon, amiből rögtön el is készült egy fehér organzarózsa. Ehhez ugyanis nem kellett varrógép: a szegést egy teamécses oldotta meg, az összehúzást pedig úgyis kézzel kellett elkészíteni. Tetszik. Szép lett, és a maradék anyagok hasznosítására is jó. És még varrógép nélkül is elkészíthető! Úgyhogy valószínűleg ez csak a prototípus lett. 
Inspirációnak pedig Tilda oldala: http://www.tildasworld.com/index.php

2010. november 4., csütörtök

Újabb tetkó

Újabb elmaradás és újabb rendezvény, ezúttal lakberendezési áruház 10éves szülinapja, annak is gyerekfoglalkozása, ahol lehetett testfestést kérni. Így lett egy újabb világítótorony a kezemen - kissé kalandosan.
A testfestés a színpad mellett volt, ahol elég hangosan szólt a zene a táncbemutatóhoz. Így a kérdésre, hogy mit szeretnék, mondtam, hogy világítótorony. Erre kérdezték, hogy mehet-e bele kristály? Mehetett, kristályok rámragasztva. Aztán:
 - Milyen színű virágot szeretnék? Olyat ami megy a kardigánomhoz?
 - Igen, de én világítótornyot szeretnék.
Erre kissé gondba került a festő, mivel nem nagyon tudta milyen is a világítótorony, de aztán kérdezte, hogy olyan tengerparton állót, és megalkotta ezt a köves tornyot a kezemre.
Közben megjelent egy kislány az apukájával. A kislány arcán egy elmosódott, erősen kopott szürke cicafejjel, mivel a kislány nem engedte lemosni az előző napi arcfestését, így újra jöttek, hogy macskává változhasson.

2010. november 3., szerda

Elmaradáshalom

Rengeteg alkotás van fényképeken a gépen, vagy fénykép nélkül otthon, és azért ha keveset, de már újra alkotok - ha mást nem is, de készülnek a lekvárok, ebédek, vacsorák.  Így bőven van bepótolnivalóm itt a blogon, főleg hogy hamarosan karácsony is lesz, arra pedig biztosan alkotunk majd. Terv már van!

Az elmaradások közül kezdetnek akkor egy tűzzománc medál a gyerekszigetről, 2009-ből.

Legalább háromszor kellett kiégetni, mire a minta előállt.
1) alul 2féle zöld, felül 2féle kék keverve - az égnek és a fűnek
2) piros paca - a toronynak
3) fehér festék pöttyintése, majd szárítás és a csíkok karcolása után egy utolsó készre égetés