Kaptunk körtét is, ami finom, úgyhogy esszük, de még így is bőven marad a kamrapolcra is. Először lereszelve gondoltam eltenni üvegekbe, ahogy az almát is szokták, de nem igazán találtam a körtére ilyen receptet, valamint Férj is a befőttre szavazott. Így befőtt lett belőle. A vizes dunsztolástól félek, így egy olyan receptet választottam, ami enélkül is működik:
- gerezdekre vágtam a körtét, majd kivágtam a magházát, szárát (nem, nem pucoltam meg, a héja rajta maradt)
- a már megtisztított gerezdek vízben állva várták míg a többiek is megtisztulnak
- felforraltam vizet és cukrot (10 dkg cukor/1 l víz), tettem bele tartósítószert is (Na-benzoát)
- a körtegerezdeket pár percig forraltam a cukros lében (minél tovább maradt a forró lében, annál kevésbé barnult a későbbiekben)
- kihalásztam a körtéket üvegekbe, majd teleszedtem őket a cukros lével, hogy teljesen befedje
- száraz dunsztban hagytam kihűlni
Ez volt a befőtt, de valahogy mindig több víz lepte el a forrásban lévő gyümölcsöket a fazékban, mint az üvegekben, így a maradék felöntőlevet üvegekbe töltöttem és ment a dunsztba. Ez lett a körteszörp. Finom, kicsit körteízű, de kevésbé hígítható mint a többi szörp. (A szokásos kancsónkba ebből 2 csíknyi szükséges, míg a többi szörpből elég fél-1csíknyi.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése