2015. február 27., péntek

Téli díszek

Miután elkészültem a leveles őszi füzérrel, elhatároztam, hogy minden évszakhoz készítek valamilyen, ahhoz az időszakhoz illő füzért és dekorációt:
  • ősz: levelek, pöttyös almák, baglyok
  • karácsony: piros-fehér csizmák és kesztyűk (ezt évekkel ezelőtt, készen vettem)
  • tél: fehér filcből hópelyhek
  • tavasz: élénk színű filcből virágok, madarak
  • nyár: világítótornyok
Mivel a karácsonyra tervezett alapvetően készen volt, a karácsony utánra szánt, téli dekorációval kezdtem. Elkezdtem hópelyheket kivágni, de az nem volt az igazi, így végül szabályos alakokat vágtam ki, ezeket hímeztem hópelyhessé.
  1. Fogtam a felmosórongy maradékát fehér filcet, és mindenféle négyszögeket vágtam ki belőle: négyzet, téglalap, hosszan elnyújtott téglalap stb. Mivel nem nagyon lettek egyformák, gombostűvel összefogtam az összetartozókat.
  2. A kivágott filclapokra aztán színátmenetes kék fonalból hópelyheket, virágokat, csillagokat, na meg persze világítótornyot hímeztem.
  3. A két elemet nagyjából összevarrtam fércöltéssel. Mikor már csak 1 oldala maradt nyitva, kitömtem, majd mikor már csak egy pici rés maradt összevarratlan, szaténszalagcsíkot illesztettem a nyílásba és teljesen összevarrtam a díszt.
  4. A lakás különböző pontjaira lógattam őket: fiókgomb, hirdetőtábla, ablakkilincs, az étkezőszékek háttámlája. 

Eddig voltak fent, tegnap elpakoltam. Jöhetnek az élénk színek, virágok, levelek!

2015. február 25., szerda

Horgolt sál

Horgoltam egyet, aztán még egyet, aztán még egyet. Egyszerű, könnyű, látványos és viszonylag gyors. És sikere van a tömegközlekedésen: mert annyit látnak, hogy horgolok, de a meghúzott hurok miatt mégsem a megszokott mozdulatokkal - többen meg is szólítottak vonatozós horgolás közben.
Az eredeti ötlet innen származik: http://legykreativ.blogspot.hu/2013/01/horgoljunk-salat.html
Annyit módosítottam rajta, hogy mindkét oldalon csak 3-3 láncot horgoltam, így nem kellett még az egyik oldalán visszamenni, mégis egyenes lett a széle. Ennél egyedül arra kell figyelni, hogy a 3 lánc első láncszeme hosszabb legyen. És azt sem kell számolgatni, hogy mennyi fonalat hagyjak a szegélynek. Szóval nekem egyszerűbbnek tűnik.
Kb. egy motring fonalból lesz egy sál.

Készítettem színátmeneteset:


többszínűt,
ahol a szükségből lett erény. Az eredetileg kiválasztott drapp színű fonal ugyanis rövidnek bizonyult egy sálhoz, így egy hasonlót kerestem hozzá. Végül a sál két rövidebbik végére barna sávot horgoltam, míg a teljes hosszabbik oldalon a sötétbarna fonallal horgoltam végig a sál szélét.

A színátmenetes sál végtelen, Möbius-szalagos lett. A blogvilágon tavaly végigsöpört ilyen sálakról mindig egy nagyon régen látott film jut eszembe: A Moebius-metró (adatlapja a Port.hu-n).
Mivel kissé lyukacsos, ritkás sálat kapunk végeredménynek, tökéletes tavaszi kiegészítő lehet. Télen, hidegben pedig akár többet is a nyakunkba tekerhetünk.

2015. február 23., hétfő

Kelbimbóból leves, vega és húsos egytálétel

Vettem fél kg kelbimbót a zöldségesnél.
Beraktam a hűtőbe.
Jól elfelejtettem.
Kb. egy hét után sós vízben megfőztem.
A főzővízbe raktam kockára vágott krumplit és negyedekbe vágott vöröshagymát, kevés sót és darált paprikát. Finom leves lett belőle.
A megfőtt kelbimbókat falatnyi méretűre vágtam, sajtot grilleztem hozzá és péntek vacsorára megettem.
Még mindig maradt kelbimbó.
A maradék kelbimbóhoz kevés darált húst, 1 fej, nagyobb kockákra vágott vöröshagymát és 1 szem kockára vágott almát adtam, és összefőztem. Finom hétfői ebéd lett belőle.

Hát gyakran így készül nálunk az ebéd: vedd elő, ami van, és dobáld össze. Ennek ellenére gyakran mégis finom lesz :-)

2015. február 19., csütörtök

Édesség-, cukor-, csoki- és sütiböjt

Tegnap volt hamvazószerda, és kezdődött a böjt. Hagyományosan a húst iktatják ki ilyenkor az étrendjükből azok, akik böjtölnek. Nálam nagyobb kísértés az édesség, így ebben az évben így böjtölök: édesség-, cukor-, csoki- és sütiböjtöt tartok.

Húsvétig nem eszem:
  • csokit
  • tortát
  • süteményt
  • édes nasst
  • édes péksüteményt
  • hozzáadott cukrot
  • direkt édes dolgokat.
Eszem:
  • aszalt gyümölcsöt
  • mazsolát
  • gyümölcsjoghurtot - házi verzióban: natúr joghurt + lekvár
  • (családi) ünnepeken édes sütit és tortát - de csak keveset
  • müzliszeletet
  • sós sütit, azaz pogácsát...
  • kakaót, lekvárt a zabkásához vagy tejbegrízhez
  • iszom:
    • kakaót
    • kávét cukorral
Első nap Férjtől finom sajtos croissant-ot kaptam :-)

2015. február 17., kedd

Téli tekerés

Ha valaki biciklizik, akkor mindig és mindenhová azzal megy - még télen is. Nyáron elég egy csattintós leszorítani a nadrágot, de a téli mínuszokhoz extra felszerelésre van szükség.
A mindig és mindenhová bicikliző Férj egészsége érdekében eddig az alábbiak készültek el:
  • horgolt térdmelegítő
Ehhez, egy, a térdet átérő téglalapot horgolunk. Először láncszemekből a kívánt szélességű sort készítjük el, majd az erre horgolt egyráhajtásos pálcák soraiból elérjük a kellő hosszúságot,* végül az egyik rövidebb végére füle(ke)t horgolunk, a másik rövidebb végére gombo(ka)t varrunk.

*a téglalapot a hosszabb oldala mentén is készíthetjük, ekkor a tervezett hosszúsággal megegyező sort horgolunk, majd erre kerülnek az egyráhajtásos pálcákból készült további sorok.
A pántnak nem szükséges teljesen körbeérni a térdet, ha hátul csak az összefogó gomb és fül van, az is elég, sőt talán kényelmesebb is, ha nem gyűrődik tekeréskor a sok anyagréteg. A fület érdemes kicsit hosszabbra hagyni, de néhány helyen összehorgolni, mert így állítható lesz a pánt mérete, jobban igazodik a nadrágvastagsághoz és minket is kevésbé visel meg, ha a mosásban kinyúlik vagy összemegy. Nem kell újrakezdenünk, csak másik gomblyukat használunk. Még nagyobb méretváltozás esetén meg máshová varrjuk a gombot...
  • horgolt ülésmelegítő
Ehhez nehezebb pontosabb leírást adni. Egyrészt minden ülés más és más, másrészt ez kicsit a rögtönzésen alapult. Férj ülése hosszúkás, az egyik végén kicsit kiszélesedő, így itt is egy láncszemsorral kezdtem, majd ezt horgoltam körbe spirálisan egyráhajtásos pálcákkal. Néhol, a fordulásnál szaporítottam, több pálcát öltöttem egy szembe, hogy valami ülésalakja is legyen. És nagyon gyakran hozzápróbáltam az üléshez.
Mikor már elértem a kellő szélességet és hosszúságot, azaz kaptam egy nagyjából akkora alakú és méretű horgolást, mint a bicikliülés, horgoltam rá 2 kört, majd a további köröket elkezdtem fogyasztani, valamint lyukakat is horgolni rá. Az így kialakult formát rá lehet húzni a bicikliülésre, a rögzítése pedig kétféleképpen lehetséges:
  1. a lyukakba vagy gumipántot fűzünk, amivel rárakhatjuk az ülésre,
  2. vagy horgolt szalagot fűzünk, amit megköthetünk.
Az elejét, ahol az ülés még keskeny, összehorgoltam, így egy csőhöz hasonlító formát kaptam, a szélesebb részén pedig összesen 5 lyukat alakítottam ki, ebbe fűztem a gumiszalagot. Felrakni és leszedni 2-2 lépésben lehet: a csövet ráhúzzuk az ülés elejére, majd a gumipántos részt az ülésre húzzuk. A gumiszalag miatt megnyúlik annyira, hogy rögzíthető legyen, de össze is húzza annyira, hogy ott maradjon.

A térdmelegítő hasznáról személyes tapasztalatokkal is tudok szolgálni: nadrágra rátéve, de vastag harisnyára rögzítve is használható. És sokkal könnyebb le- és felvenni mint egy plusz harisnyát. Szóval jó! És egyszerű elkészíteni, ajánlom minden biciklisnek!

2015. február 13., péntek

Nyelvészkoszt

Ez az étel több szálon is kapcsolódik a munkahelyemhez:
  1. egyrészt ott ettem meg, ami azért elég sok mindenre elmondható
  2. másrészt az egyik közös ebédnél beszélgettünk a gyümölcsök és a hús együttes fogyasztásáról
  3. harmadrészt egy olyan szöveg ihlette ezt a receptet, amivel a kollégák dolgoznak.
Jostás csirke
  • kb. fél kg darabokra vágott csirkehúst odaraktam pirulni
  • kevés vizet öntöttem alá, és azzal nagyjából megfőztem, kicsi sóval ízesítettem
  • ráöntöttem egy kis üveg (330 ml-es) jostát - olyan lekvár és befőtt közti átmenet volt
  • miután összeforrt, kevés liszttel behabartam, azaz kivettem a léből, hozzáraktam lisztet, csomómentesre kevertem, majd visszaöntöttem a húsra és összeforraltam
  • rizst főztem hozzá, azzal ettük.

Az eredeti recept:

Köszmétés-csirke.
Vegyünk két csirkét szépen megtisztítva; tegyük 2 liter sós-vízbe; egy darabka koczkára vágott fehér szalonnával, mert az igen jó izt ad neki; tegyünk bele apró zöldpetrezselymet is,- és ha a csirke már megfőtt,  egy liter éretlen köszmétét (tisztítva), öntsünk a forró csirkésiébe. Készítsünk hozzá 2 deczi jó tejfelből és 1 fakanálnyi lisztből mély tálban habarást. A tejfelt a liszttel el kell keverni, nehogy csomós legyen. A forró köszmétés csirkét öntsük lassan a tálban lévő habarásra, folytonosan kavarva; tegyünk bele egy kevés czukrot is, főzzük fel 5 perczig — aztán tálalásig vegyük el a tüztől.

Forrás:
Zilahy Ágnes: Valódi magyar szakácskönyv. 2., bőv. kiad. Bp., 1892. p. 103-104.

2015. február 5., csütörtök

Hímzett póló

Végy egy egyetemistát, azaz kettőt, aki hajnalban kel, hogy több kilométert és órát utazva, nyitásra már a szentendrei skanzenben legyen. Aztán vedd ezt a két egyetemistát, aki a berendezett házakban mindenfélét alkot és új hímzésmintákat tanul. Aztán vedd az egyetemisták közül ez egyiket - aki e blogot írja -, aki azonnal hasznosítani akarja újonnan szerzett tudását.
Hazaérve kivett hát egy pólót a szekrényéből és telehímezte lazy daisy (leszúrt láncszem), francia csomó és nyitott láncöltéssel.
Aztán pedig büszkén hordja és viselte és viseli.

Hát, röviden ez az egyik kedvenccé vált ruhadarabom története.

2015. február 3., kedd

Nemezelt tolltartó

Már régóta szerettem volna a táskámba valamilyen papírzsepkendő-tartót. Amit korábban használtam az inkább szemüvegtartó, így túl nagy, a zacskó, amiben árulják nem a legszebb...
Aztán belefutottam egy nemezelésbe, ahol a foglalkozásvezetőnek nem igazán sikerült elmagyaráznom, mit is szeretnék. Így készült hát egy hosszú, 2 részbe hajtható cső, valamint rá egy fedél - papírzsepkendőknek nem az igazi.
Sokáig csak kerülgettem, aztán a kupaccsökkentés jegyében tolltartó lett belőle.  A több lépéses átalakítás pedig valahogy így zajlott:
  • mivel tolltartónak túl hosszú volt, a cső egyik végét levágtam, sárga közepet raktam bele, ez egyik felét kissé összehúzva összevarrtam. Ebből virág lett.
  • levágtam egy keskeny csíkot a csőből, amit keresztben félbevágtam
  • pelenkaöltéssel körbevarrtam a cső két oldalát,
    • bevarrva ezzel a tolltartó alját, és
    • hozzávarrva az előző pontban levágott csíkot, kialakítva ezzel a fedél bebújtatóját
  • a fedélre virágokat hímeztem.
Nem csak tollak, hanem horgolótűk tárolására is alkalmas.