2015. február 13., péntek

Nyelvészkoszt

Ez az étel több szálon is kapcsolódik a munkahelyemhez:
  1. egyrészt ott ettem meg, ami azért elég sok mindenre elmondható
  2. másrészt az egyik közös ebédnél beszélgettünk a gyümölcsök és a hús együttes fogyasztásáról
  3. harmadrészt egy olyan szöveg ihlette ezt a receptet, amivel a kollégák dolgoznak.
Jostás csirke
  • kb. fél kg darabokra vágott csirkehúst odaraktam pirulni
  • kevés vizet öntöttem alá, és azzal nagyjából megfőztem, kicsi sóval ízesítettem
  • ráöntöttem egy kis üveg (330 ml-es) jostát - olyan lekvár és befőtt közti átmenet volt
  • miután összeforrt, kevés liszttel behabartam, azaz kivettem a léből, hozzáraktam lisztet, csomómentesre kevertem, majd visszaöntöttem a húsra és összeforraltam
  • rizst főztem hozzá, azzal ettük.

Az eredeti recept:

Köszmétés-csirke.
Vegyünk két csirkét szépen megtisztítva; tegyük 2 liter sós-vízbe; egy darabka koczkára vágott fehér szalonnával, mert az igen jó izt ad neki; tegyünk bele apró zöldpetrezselymet is,- és ha a csirke már megfőtt,  egy liter éretlen köszmétét (tisztítva), öntsünk a forró csirkésiébe. Készítsünk hozzá 2 deczi jó tejfelből és 1 fakanálnyi lisztből mély tálban habarást. A tejfelt a liszttel el kell keverni, nehogy csomós legyen. A forró köszmétés csirkét öntsük lassan a tálban lévő habarásra, folytonosan kavarva; tegyünk bele egy kevés czukrot is, főzzük fel 5 perczig — aztán tálalásig vegyük el a tüztől.

Forrás:
Zilahy Ágnes: Valódi magyar szakácskönyv. 2., bőv. kiad. Bp., 1892. p. 103-104.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése