2020. május 13., szerda

Karanténkonyha

A karantén kilencedik hetének közepén járunk. Kilencedik hete dolgozunk itthonról, és járunk csak hetente-kéthetente bevásárolni. Korábban is általában én főztem, a heti 5 napból 4-en átlagosan mindketten itthonit ettünk bent is. Viszont szinte csak hétköznap, mert hétvégén gyakran volt valami program, azaz nem itthon és itthonit ettünk. Az nem változott most sem, hogy csak egytálételek vannak, két fogást nem szoktam főzni. Viszont mostanában gyakrabban van leves. Normál időben maximum hétvégén főztem levest, és 90%-ban húslevest - jó sok zöldséggel, amiből aztán hamis vadas és csomagolható ebéd lett a hétköznapokra. Levest nem vittünk ebédre, mert nehéz csomagolni, igazából önmagában kevés, nehéz melegíteni és nehéz biztonságosan szállítani. Szóval a leves marad itthoni étel.
Esterházy Péter ápr. 14-én lett volna 70 éves. Ebből az alkalomból a PIM közös gulyásfőzést és -evést hirdetett, mivel Esterházynak ez volt a kedvenc étele.
Az ötletet remeknek találtam - már egy hónapja mindenki otthon főz, kezd elfogyni a lelkesedés. A megemlékezés mellett mindenki kap ötletet a következő olvasmányához és az ebédhez. Megfőztem hát életem első gulyáslevesét.
Kb. 70 dkg csontos tarjából, pár szem krumpliból és répából finom ebédünk lett 3 napra. Ez pedig lavinát indított, a tartalmas levesek lavináját. Azóta elkészült egy adag frankfurti, most fogyott el a második adag gulyás (ezúttal kb. 35 dkg sertéslapockából), és tervben van még a palócleves is.

A karanténban még az első héten letudtuk a tészta és üveges szósz kombinációt, sokat eszünk sült csirkecombot együtt sült zöldségekkel, volt főzelék: borsó, zöldbab és lencse. A lelkesedésem vegyes, így a második héten volt, hogy csak konzerv halat és kuszkuszt ettünk ebédre. Voltak kalandjaink: terveztem tarhonyás húst, ki is olvadt a hús, amikor szembesültem, hogy nincs is itthon a kamra állandó lakója, a tarhonya. Ez pedig nem az a helyzet, amikor egy zacskó tarhonyáért kiszaladunk a boltba, főleg nem délelőtt, mert akkor nem is lehet csak az időseknek. Az új ebédünk (konzerv) gombával felturbózott mustáros hús lett jázmin rizzsel, ami olyan jól sikerült, hogy bekerül a repertoárba.

Ami változott a karanténfőzéssel:
  • reggel gyakran nem igazán vagyunk éhesek, így többet eszünk joghurtot és müzlit
  • vannak meleg reggelik, azaz tükörtojás
  • nem esténként, hanem délelőtt főzök, így jobban oda kell figyelnem, hogy mikor mit rakok oda (és emiatt ettünk egyszer kuszkuszt a félkész gersli helyett)
  • csak bevásárlólistával megyünk boltba, amire hét közben folyamatosan gyűjtjük a tételeket
  • elhasználtuk a csomagolásmentes boltból felhalmozott készleteket, és zacskóban vettük a szárazárut
Ami viszont nem változott:
  • egytálételek vannak
  • 2-3 napig is esszük ugyanazt, azaz kb. csak 2-3 naponta főzök
  • lelkesen használom a fagyasztót: onnan szedem elő a húsokat; oda teszem, ami nagyobb adag, kimaradt
  • egyszerre több kenyeret veszünk, aztán a fagyasztóból folyamatosan vesszük elő, ahogy kell
Szóval 2020-ban először
  • főztem gulyáslevest
  • készítettem csipetkét

Frissítés:
Az első gulyás lett a legfinomabb, amit nagyjából ez alapján főztem (persze a sütőben megsütős mizéria nélkül): https://streetkitchen.hu/receptek/igy-keszul-a-tokeletes-gulyasleves/