Szaloncukor - 2009.

Legelőször 2007-ben készítettem házi szaloncukrot. Csokis lett és finom, valamint nagy sikert arattunk vele.
Tavaly beterveztük a nagy közös szaloncukor-készítést, de végül betegség miatt elmaradt.
Idén többféle szaloncukorral próbálkoztam:
1.) Zselés
Vettem málnaszörpöt, instant zselatint. (A receptek kifacsart, becukrozott gyümölcslevet, vagy felengedett, megcukrozott mirelitgyümölcsöket írnak. Gondoltam, ha szörpöt veszek, nem kell bele cukor, nem kell leszűrni.)
Fele víz, fele szörp arányban belekevertem az előírt mennyiségű folyadékba az előírt mennyiségű zselatint, tálcába öntöttem, 1 éjszaka állt a hűtőben. Másnap próbáltam kakaóporba forgatni, de túl puha volt, nem lehetett rendesen megfogni...
2.) Csokis
A 2 éve bevált receptet szedtem elő. Először jól is ment, aztán kitaláltam, hogy legyen csokis-málnás - ha már úgyis ott áll a túl puha málnazselé. Igen ám, de ezzel rengeteg plusz folyadékot sikerült a receptbe vinnem, úgyhogy pótoltam a tejport, margarint, hogy sűrűbb legyen. Most reménykedem, a massza meg a hűtőben áll.
3.) Csokis-málnás
Vettem hagyományos zselatint (főzős), és újra forraltam a csak félig megkeményedett masszát. Újra reménykedem, a massza meg a hűtőben dermed.