Szeretem a vászonszatyrokat, a kicsiket vagy éppen a kicsit nagyobbakat, mert
- jól tárolható bennük utazás során a ruha, aztán van mibe pakolni ha sétálni megyünk, van táskánk is,
- jól jön a bevásárlásnál,
- ha kicsi akkor külön beletehető csak a csomagolt ebéd, ami így biztosan nem koszol össze semmit,
- ha koszos ki lehet mosni.
Igen ám, de ha sok van belőlük, kicsit nehéz tárolni őket, a fülük folyamatosan összeakad, nem látható, épp mekkora és milyen a mintája. Próbáltam őket rendszerezni különféle módokon, de a vége mindig egy hatalmas gombóc lett, amiből nehéz volt a megfelelőt kiszedni, de ha végre sikerült, akkor meg teljesen szétesett.
A megoldást végül a vödrös narancsok vödrei és a használaton kívüli csipeszek adták, na meg egy emlékkép a fejemben, amelyen a törölközőket összetekercselve tárolták egy kosárban, valahogy így:
Fogtam a szatyrokat és a fülüket belülre hajtva, a mintát kívül tartva feltekertem őket. A tekercseket egy csipesszel rögzítettem, majd egymás mellé állítottam őket a vödörben.
A tekercs méretéből tudható, hogy mekkora a szatyor, látszik a mintája, a csipesz összefogja és bent tartja a fülét, így ki lehet venni csak egyet is. Ha pedig kivesszük, akkor a vödör szélére lehet oda lehet csíptetni a csipeszt, az sem kallódik.
Így már egy kicsit rendezettebb a polc, amit előszobafal híján a szatyrok és sapkák-kesztyűk tárolására használunk. Még egy jól áttekinthető rekesz kellene a téli melegítőknek és egy polc már tökéletes lenne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése