Még a tavaszi levelezés kapcsán kérdezgettem, hogy milyen színű meghívót terveznek, milyen lesz a dekoráció, megmutattam milyen gyűrűpárnákat készítettem eddig. Színek akkor még nem alakultak ki, és leginkább a pamutcsipkés-gyöngyös-monogramos párna tetszett neki. Hááát, a törés miatt ebből kb. csak a varrást tudtam megvalósítani, így a meghívó színeiből kiindulva, a csipkét megtartva varrtam a gyűrűpárnát.
Aztán a lánybúcsún felmerült, hogy nincsen szütyő, így az is készült. Ezzel kevésbé vagyok elégedett: kör alapon jobban mutatna, és kicsit alacsonyabban, kisebbként. Így, ha szütyőnek a nagy napon kicsit nagy, az esküvői képeslapokat, emlékeket még rejtheti.
A menyasszony ruhája nem hófehér, hanem törtfehér, ekrü volt, így a szütyőt és a gyűrűpárnát is nem a hófehér selyemből, hanem egy régi szoknyám ilyen árnyalatú béléséből készítettem.
A szütyő a mostanában bevált formát kapta, azaz négyzet alapra egy téglalap, a téglalap tetején visszahajtás, annak oldalán gomblyuk az összehúzásnak. A külső réteg a selyem, belül fehér vászon, rávasalható közbéléssel megerősítve (csak erre tudtam vasalni...), díszítésnek pedig a gyűrűpárnánál is használt csipkés szalag. A behúzás adott volt (a szoknya felhajtása), és a táskajelleget erősítve mindkét oldalra került 1-1 gomblyuk, két szalagot fűztem bele egymással ellentétesen, így összehúzható, kézre akasztható, könnyebben nyitható.
Ez volt a második varrásom, ahol két réteg anyagból állítottam össze a tárolót. Készen lett, megvarrtam, de az összevarráshoz legközelebb ezt a sorrendet használom majd:
- a külső rész oldalait összevarrni, ekkor rávarrni a szalagot, sőt bele az oldalvarrásba
- a bélés oldalait összevarrni
- a két réteget összeilleszteni, a külső részt visszahajtani, levarrni a házat a behúzáshoz, egyben hozzávarrni a bélést a külső anyagréteghez
- a külső rész alját hozzávarrni csak a külső részhez
- a bélés alját a háromnegyedig összevarrni, majd kifordítva az utolsó oldalát is (ezt is csak önmagához varrni)
Aztán a nászajándékot is a bordó szín jegyében csomagoltuk be: mintás szalagból masni, bordó szalag, és két szívecske*. És mivel a menyasszony könyvtáros, könyv alakú dobozba rejtettük a borítékot.
*A két szívecskének azonban története van, de az már egy következő bejegyzésben olvasható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése