2009. augusztus 26., szerda

Ajándékok

Még nyaralási emlék. Mikor elbicikliztünk Szegedre különböző ismerősöknél aludtunk útközben, akik különböző dekuzott dobozokat kaptak.
A madocsai:


az őcsényi:

és a kiskőrösi doboz.










Kis technikai infó róluk, hogy a valóságban az arany festék nem ennyire durva rajtuk és a csomagolópapír és a festék színe kevésbé tér el egymástól. De valahogy nem tudtam őket jól lefotózni...
A másik, amit sikerült megoldanom, hogy jóval kevesebb festékem volt, mint az képzeltem. Konkrétan egyetlen árnyalat kék, ami teljesen elütött a felragasztott papír színétől. Így fogtam a világoskéket és helyenként feketével, helyenként fehérrel kevertem, amivel sikerült elérnem koptatott, régies hatást. Főleg a legnagyobb, a kiskőrösi dobozon látszik - talán. Az aranyozás a festékhiány miatt üvegfesték kontúrjával készült. Viszont a repesztőlakkot még ki kell tapasztalnom, mivel nem jöttek össze a repedések.

2009. augusztus 18., kedd

Kirakva, lelakkozva, bekeretezve, felszerelve


Tegnaptól újabb világítótorony figyel a falon.
A francia Ar-men világítótornyát ábrázoló kirakót már korábban kiraktuk, vasárnap délután bekentük a ragasztóval (nekem tapétaragasztónak tűnt, de jól összetartja), majd tegnap este Férj elment neki keretet venni, belerakta, felszögelte, így már a falon virít.

Változás - tárgyak

Tegnap elmentem a munkahelyem mögötti kiserdőbe bodzabogyót szedni, hogy aztán este finom szörp készülhessen belőle. A délutánom azonban másként alakult: bogyók helyett a múlt és a változás jöttek szembe velem.
Mivel a bokrok nagy részét kivágták, bodzabogyót alig találtam, de a múlt emlékeiből annál többet. Furcsa érzés volt gyerek- és kamaszkorom helyszínein sétálni. A régen hosszúnak tűnt úton most pár perc alatt végigmentem, a korábban meredek emelkedők szinte síknak tűntek - talán ezért nem csúszott rajta igazán a szánkó sem akkoriban... A régi helyszíneken rengeteg elfeledettnek hitt emlék jutott eszembe, rámvetült a változás árnyéka.

Az utóbbi időben többször gondolkoztam a változáson, az állandóságon, a mulandóságon. Úgy érzem hihetetlen mód a jelen és a tárgyak bűvkörében élek. Ezt még nem sikerült letennem, nagyon ragaszkodom a földi dolgokhoz, a tárgyakhoz, és erős bennem a vágy, hogy "kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá".

2009. augusztus 11., kedd

Krakkó - rajzok

Úgy tűnik minél messzebbre utazunk, annál többet rajzolok. Vagy ha messzebbre megyünk, hosszabb időre megyünk, így több időm lesz rajzolni is. Na mindegy, a lényeg, hogy az idei, krakkói nyaralás alatt is rajzolgattam.
Egy cserép büdöskét az egyik múzeum nagyon szép belső kertjében:

És egy borostyánnal benőtt fát, szintén ebben a szép kertben:

Krakkó - világítótornyok

Krakkóban nyaraltunk, ahol sok világítótoronnyal találkoztunk, hiszen volt ott mindenféle torony.
Például borostyántéglákból kirakva az egyik üzlet kirakatában:


Vagy a ferencesek hirdetőtábláján plakátként:És amit Férj talált:
Ha ez még nem lett volna elég: a szállásunkkal majdnem szemben volt a világítótorony kocsma, a Stary Port!
A kocsma bejárata:
Részlet a belső dekorációból:
És a kocsma literes, világítótornyos söröskorsója, ami tovább gazdagítja hasznos tornyaink gyűjteményét.

2009. július 16., csütörtök

Mindenhol torony


Nemrég vettünk egy gyerekjátékot, egy pancsolós könyvet. Aztán kiderült, hogy ezen is világítótorony van! Hiszen a tornyok mindig és mindenütt ott vannak. De nem csak nálunk ám! Egyre több helyen látni világítótornyokat: ott vannak a boltok polcain, a kirakatok dekorációiban, az utcán, könyveken... Régebben úgy kellett vadászni 1-1 tornyot, most pedig mintha divatjuk lenne. Bár ehhez biztosan hozzájárul a nyár, a tengerparti hangulat. De ez jó! Világítótornyot mindenhová!

2009. július 14., kedd

Lekváros - bögrés


Kedvenc és mindig sütött bögrés sütimbe tegnap az idei faeperlekvárból kevertem. Így újra rózsaszín sütit sütöttem... Az utóbbi időben rendszeresen sütök rózsaszín és lila sütiket. Talán túl sok bodza- és faeperlekvárom van/volt? De a lényeg úgyis az, hogy finom és Férj örül neki.

Ajándék

Munkatársamnak nemrég volt a névnapja és a születésnapja. Az ajándékával egy kicsit elcsúsztam, de végre elkészült, így ma átadtam.
Ezt kapta:
rézdrótból hajlított fülbevaló világos- és sötétzöld szalma- és kásagyöngyökkel
Ebben kapta:
pauszpapírból készített kis tasak, rafiával összefűzve
(A hirtelen ötlet alapján készült tasakot a továbbiakban még fejleszteni kell, hogy tökéletesebben zárjon.)
Ezzel kapta:
ajándékkísérő
(a virágminta sablonnal készült, amit eredetileg a kávé habján lévő kakaópor mintájának kialakítására gyártottak ;-)

2009. július 13., hétfő

Rajz

A hétvégét Debrecenben töltöttük Férjjel, ahol ugyan nem alkottam, de rajzoltam. Íme:

A kép fényképezőgéppel készült, így a minősége - színe nem az eredeti, de majd igyekszem szkenneltet is föltenni, ami itt van:
Jó volt újra firkálni egy kicsit. Már hiányzott. Pedig volt idő, mikor semmi kedvem nem volt rajzolni. Hogy miért, annak hosszú története van. Most ott tartok, hogy a 2-3 év teljes kihagyás után néha van kedvem próbálgatni és firkálgatni kicsit.

2009. július 2., csütörtök

Hasznos tornyok

Már elmélkedtem egyszer a hasznos tornyokról, most ezeknek egy csoportja következik.

Zuhanyfüggöny
Nászajándékba kaptunk egy ugyanilyen mintájú függönyt, csak az kicsi volt a zuhanytálcánkhoz, így vettünk egy nagyobbat.



Tányéralátétek
Szintén nászajándékba kaptuk. A tanúm-barátnőm készítette, dekupázsolta a parafa alátéteket.



De a képkeret, a hőmérő, a fogmosópohár, a bögre ugyanebbe a kategóriába tartozik. Világítótornyos is meg hasznos is, azaz nem csak porfogótoronyként áll a polcon. Még modellt kell állnia tálcának, cukortartó edénynek, müzlistálnak, gyertyának...
Úgyhogy ez még csak a lista eleje!