Zöld karkötő - javítva

Munkatársamnak, akinek a zöld filc virágot alkottam, készítettem filc karkötőt is. Azt is a vonaton, azt is rögtön átadtam, így fotó nem készült róla. Aztán szólt, hogy leesik a csuklójáról, varrjak rá kapcsot :-( Így visszakaptam, le lehetett fényképezni, és felkerülhet ide :-)
A kapcson sokáig gondolkoztam, hogyan lehetne: szalaggal, gyönggyel, gombbal...

És bevillant: korábban divat volt a mindenféle színes, apró fagyöngyökkel díszített hajgumi. Én is kaptam ilyet (másik) munkatársamtól, hogy hátha fel tudom használni. Elkezdtem a hajgumiról a fagyöngyöket kiszabadítani, és a Félkész ékszerek fiókban várják sorukat. Most 2 ilyen zöld fagyöngyből áll a kapocs az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a karkötő hímzéséhez is felhasznált zöld hímzőfonalból képeztem hurkot.
Maga a karkötő amúgy filcből van, filc rátétekkel, és virág alakú flitterekkel.

Csodahátizsák

Férj csodatarisznyájából, azaz csodahátizsákjából kedden az alábbi kirakó került elő:

Írország Fanad Head világítótornyát ábrázolja, 1500 darabos, 85x58 cm-es lesz - ha kész lesz. Ehhez nem csomagoltak ragasztót, de ezt talán nem is fogjuk lekenni. Annyira nem egyenként bepróbálkozósnak tűnik, és szinte furcsa, hogy nagy darabokból áll, és nem egyforma mintájúakból. Aztán majd kiderül, meddig rakjuk...
A toronyról:
Írország északi csücskében található, mellette több házzal, sziklákon, amit jó lesz majd kirakni ;-)
A tornyot keresve találtam egy oldalt, ahol az ír világítótornyokat lehet egy interaktív térképen megkeresni, majd a részletes leírásukhoz eljutni.
A térkép: http://commissionersofirishlights.com/cil/aids-to-navigation.aspx
És konkrétan Fanad Head tornyának története és leírása: http://commissionersofirishlights.com/cil/aids-to-navigation/lighthouses/fanad-head.aspx

Takarítás

Nemrég küldtem emailt egy ismerősnek, korábbi beszélgetésünkre reflektálva, aztán gondoltam ide is leírom gondolataimat épp most a takarításról.
Már korábban olvastam a neten valahol egy FlyLady nevű programról, amivel rendszeresen, apró darabokban takarítva lehet rendet tartani. Volt, hogy kb. 3 napig tartottam, akkor bevált, aztán megint volt valami, ami miatt megint 11-re értük haza, amikor már semmit sem lehet csinálni... Meg tervbe vettem már táblázat készítését, hogy tervezettebb legyen pl. a mosás, ágyneműcsere, vasalás, porszívózás, de még mindig csak terv... A nálunk tartott házicsoportok, vendégségek, társasozások kifejezetten jót tesznek a lakásunkkal: előtte takarítunk, közben lemehet egy mosás. Én sem szeretek takarítani (Férj tudna erről mesélni, ő sokkal rendezettebb, rendszerezettebb), ez néha látszik a lakásunkon is, és néha meg bedühödök, akkor nekiesek, kidobok, kitakarítok olyan dolgokat, amiket már nagyon régóta nem. Kb. ilyenkor kapnak az ismerősök magazinokat, egyéb mindenféléket. Meg néha ilyen címszóval ülök le kreatívkodni, hogy az addig külön tárolt üres kartondobozt és csomagolópapírt eltüntessem: dekuzott ajándékdobozt gyártva belőle, vagy kivágjam a kreatívkodható papírokból azokat a motívumokat, amiket majd fel akarok használni, vagy július közepén karácsonyi képeslapot gyártsak. De a katalógusszekrényt nagyon szeretem! Sok kicsi fiók, amiben áttekinthetően lehet tárolni a mindenféle, leginkább kreatív apróságot. Van elég fiókja, hogy ne sajnáljak valamelyikbe csak kevés dolgot tenni, aztán ha mégis kinőtte még lehet bővíteni is. Annak nagyon örülök! De már odáig eljutottunk, hogy nyaralás alatt szellőzik az ágynemű, szárad a huzat, üres a mosogató, és még a csöpögtető is. Sokkal jobb így hazaérkezni! Aztán a csomagból is rögtön 5 kosárba megy a szennyes, színek szerint. Most, hogy nyáron eggyel több szabad esténk volt otthon, talán picit a kreatív halom is megcsappant. Igyekszem arra is tudatosabban figyelni, hogy amit lehet már főzés közben elmossak, vagy max. rögtön utána. És a vendégek után is már este elmosogatunk, amíg a másik fürdik. Így kisebb a halom :-) De még van mit fejlődni!

Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés. 

Biciklizés = lekvár + szörp

Péntek délután bicajozni volt kedvünk, pontosabban egész héten, de csak pénteken volt rá időnk. Aztán majdnem akkor sem. Az eredeti terv szerint elbicikliztünk volna Szentendrére és vissza, közben pedig bodzabogyót szedtünk volna. De csak volna, ugyanis leszakadt a felsővezeték.... Kb. másfél órával később értem haza, körbebuszozva, büdösen, koszosan, fáradtan. A módosított terv szerint tekerünk, ameddig bogyót nem találunk, vagy addig, hogy még világosban hazaérjünk. Így csak a Római partig jutottunk, ahol viszont nem bodzabogyót, hanem aprószilvát találtunk. És szedtünk. Gyors bevásárlás a boltban, hogy le tudjuk mérni a gyümölcsöt (otthon nincs csak személymérlegünk): 4,5 kg. Aztán megfőztem, lett belőle lekvár és szörp, és egy nagy tejfölösdoboznyi mag. Mivel nem volt kedvem a nyers gyümölcsöt kimagozni, odaraktam főni, és a gyümölcspépből halásztam a magokat, miközben átszűrtem szörpnek, a fennmaradó sűrűjéből pedig lett a lekvár. Hát legközelebb lehet, hogy inkább kimagozom... A magokkal meg majd babzsákot töltünk, hasonlóan a meggymaghoz.
Az üvegek bekerültek a kamrapolcra az akácvirág-, bodzaszörp, faeperlekvár mellé.

Ami még idén reményeim szerint mellékerül: aprószilva-, faeper- és bodzabogyó-, szőlőlekvár, szederszörp és/vagy szederlekvár, gyömbérszörp, fagyasztott sárgabarack, magozott meggy + levendula. Csak legyen hozzá gyümölcsöm, kedvem és időm, meg üvegem :-)

Képeslap - esküvőre

Munkatársam esküvőjére készített képeslap, azaz munkahelyi kötelesség az alkotás, kreatívkodás ;-)
Annyira nem lett kifejezetten esküvős, de a menyasszony búzavirágból szeretett volna csokrot, így a minta adott lett, a kivágat pedig szívszerű.
Szalvétáról származik a virág, amit rádekuztam a kartonra. Mivel nem tudok pont csak a szalvétára ragasztót kenni, az egész felületet átkentem a kötészeti ragasztóval, amitől csillogós lett a lap, és így még jobban is néz ki. Gondoltam még az alsó sarkakba 2 csigamintát nyomdázni, de végül nem tettem, számomra valahogy túlságosan elütött volna.

Képrendezés eredménye

Kicsit rakosgattam a fényképeket a gépen. Ennek eredményeként megtaláltam 2 legelső fonott kosaram képét, amint épp esküvői díszben pompáznak. Ugyanis a templomi szertartás után az udvaron volt egy kis állófogadás, és a sós sütiket a krepp papírral kibélelt, felmasnizott kosaraimban tálalták.
A kosarak 1 hét alatt készültek, és naponta utaztak a bicaj csomagtartóján félkész állapotban az otthoni áztatás és a fonás helye között:
reggelente áztatás után
délután fonás után, áztatás előtt.
Aztán a következő nyáron hatalmas aszalótálat, azaz nagy alapterületű, de alacsony peremű kosarat fontam, azóta pedig csak gyerekfoglalkozásokon van alkalmam fonni, de akkor nagyon élvezem.

B betűs helyek tornyai

Erre a bejegyzésre szinte minden világítótornyokkal kapcsolatos taget ráaggathattam, mivel tornyokban bővelkedő időszakon vagyunk túl. Sőt, mit vagyunk túl rajta, benne vagyunk a közepében!

Jártunk ugyanis a belga tengerparton, ahonnan a hazahozott tornyokat még nem mutattam be, pedig származik onnan képeslap, éjjeli fény, ajtófelirat, hűtőmágnes...
Valamint jártunk Berlinben és a német tengerparton, ahonnan szintén rengeteg mindent hoztunk. Ezek közül még csak a névnapi és a szuvenír adagot kaptam meg, egy része még vár rám, mivel a szülinapom még hátravan :-)
A kettő között pedig Baján jártunk, ahonnan szintén sok toronnyal tértünk haza, mivel Férjtől mindenféle konyhai tornyot kaptam, lévén, hogy könyvtárosférj lett és felfedezte a tornyokkal teli boltot.

Névnapi virág

Már egy ideje tervezem filcből kitűzők gyártását. Aztán egy vonatúton megterveztem a virágformát, kivágtam, összevarrtam, és kész lett az első példány: munkatársam születésnapjára - 2féle zöldben, Mivel rögtön átadtam így sajnos fénykép nem készült róla.
Aztán az akkor megrajzolt virágformát fejlesztettem tovább: szkenner és szövegszerkesztő :-) segítségével kisebb virágformákat is alkottam, ami alapján a hétvégén színes névnapi virág kerekedett.
Ez lett az első típus, egyre kisebb virágokból virágos fliterrel összevarrva, de gondolkozom még a további lehetőségeken.

Meglepetés

Az elmúlt egy hetet megint távol töltöttük az otthoni világítótornyoktól, és újabb B betűs helyen jártunk, valódi tornyokat keresve.
Visszatérve azonban azt tapasztaltuk, hogy gyarapodott az online és a papír alapú toronygyűjtemény is. És ezek nem a mi fényképeink és szuvenírjeink!
Az online:
egy kép a Facebookon, amit egy ismerős fényképezett Norvégiában nekünk.
A papír:
egy képeslap, amit Angliában járó gyülekezeti tagunk küldött, mivel a toronyról eszébe jutottunk :-) Köszi, Emőke!