Voltak otthon rendes fűzfa aljkaróim, ezeket használtam az aljhoz. Középen egy félbehajtott nagyon hosszú szállal kezdtem el fonni a kettős gyűrűhöz hasonlóan, majd először az egyik, majd a másik oldalon szélesítettem a megfelelő méretig, az újabb szálakat pótlással beépítve. Legközelebb azonban inkább a szélén kezdem majd, és nem biztos, hogy félbehajtott szállal, mert így van 2 szál, amik ugyanúgy fekszenek az aljkarókon, és ez kicsit megtöri az alj ritmusát.
Mikor kész lett az alja, a fenékkarók mellé peddignádakat fűztem keresztbe, majd meggyökkentettem őket, hogy kb. mindkét oldalon egyforma hosszúak legyenek. Kettős gyűrűvel, félbehajtott náddal kezdtem fonni az oldalát is, majd az első toldásánál az oldalkarókat hurkapálcával erősítettem meg - hogy kicsit erősebb legyen. Volt 4 hasított fűz fonóveszőm, ezeket beépítettem a peddignád közé. Ezt nehéz volt szépen fonni, csak a másodiknál sikerült legyőznöm a vesszőt, hogy ne csavarodjon meg folyton...
A szegély fonásához már hozzáfértem a szakirodalomhoz, így azt már könyvből fontam, a többi résznél emlékeimre hagyatkoztam.
Nem lett annyira szögletes mint szerettem volna, de első próbálkozásnak jó, és bár nem túl erős, a hurkapálca az oldalán azért kicsit stabilabbá teszi.
Még maradt kevés nádam, és a levágott fenékkarókat is elraktam, úgyhogy lehet még próbálkozni szögletesebb kosarakkal!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése