I.: 2017. dec. 25--március 31.: Régensség (1795-1837)
Magától értetődő lett volna egy Jane Austen-kötet újraolvasása, és a Büszkeség és balítélet 1995-ős feldolgozásának főcímében látható hímzés elkészítése, majd belőle egy kis szütyő. Aztán megláttam, hogy ilyen már készült...
Újabb alkotáson kezdtem gondolkozni, és a munkám kapcsán ekkoriban keletkezett magyar szövegekkel dolgoztam épp, gondoltam akkor legyen valami magyar. Hosszas keresgélés után, végül Csokonai: Dorottya című művét hallgattam meg hangoskönyvben. Az olvasás kész :-)
A kézimunka már nehezebb volt. Azt tudtam, hogy legyen valami hímzés, és nem akarok hozzá alapanyagot beszerezni. Mikor leemeltem a polcról Lengyel Györgyi: Keresztszemes kézimunkák című, 1981-ben megjelent művét, azt gondoltam választani lesz nehéz. Azonban 163 oldalas könyvben, amely oldalanként átlagosan 3-4 mintát tartalmaz, végül egyetlenegy munka felelt meg a feltételeknek: a 67. oldalon szereplő Győr megyei párnaminta leírása kezdődött így: "A minta a 19. század elején már megvolt."
Az első próbálkozás a minta főeleme lett volna, kékben, majd szütyőre varrva. De egyrészt túl nagy lett volna, aztán el is bizonytalanodtam, hogy ez nem annyira egy koszolódó projektzsákra való, és a hímzőfonalat is nagyon falta - az pedig a nagymamám régi készletéből származott, így utánpótlást majdhogynem lehetetlen szerezni belőle.
Végül a minta alsó részét készítettem el könyvjelzőnek. Egy elemet, egy hullámot hímeztem ki két szállal. A határidő rövidsége miatt a szélén lévő csipkeminta egyelőre lemaradt róla, később még lehet hogy rákerül, és a szélét is csak fércöltéssel varrtam el.
A fotókra rákerültek a munkámat segítő eszközök is:
- a könyvben szereplő apró mintát átrajzoltam négyzetrácsos papírra, így pont belefér egy lefűzhető irattartó tasakba, szállítható; bejelölhető rajta a minta közepe
- a katalóguscédula, amire az előkészített fonalszálakat hurkoltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése