2018. október 1., hétfő

A viktoriánus kor második fele

A molyon jelentkeztem Gazella kihívására, amelyet egy adott korban játszódó könyv elolvasása után, ahhoz kapcsolódó kézimunka elkészítésével lehet teljesíteni.
A tervek szerint a hat olvasáshoz hat könyvjelzőt hímzek majd keresztszemes mintával.

Az első szakasz, a régensség volt:
I.: 2017. dec. 25--március 31.: Régensség (1795-1837)
 Az első szakaszhoz készült könyvjelző: http://kreativsagok.blogspot.com/2018/03/regens-himzes.html

A második szakasz, a viktoriánus kor első fele:
II.: 2018. április 1--június 30.: Viktoriánus kor első fele (1838-1870)
A második szakasz könyvjelzője - immár frissítve, befejezve és készre varrva: http://kreativsagok.blogspot.com/2018/06/a-viktorianus-kor-elso-fele.html

A harmadik szakasz, a viktoriánus kor második fele:
III.: 2018. július 1--szeptember 30.: Viktoriánus kor második fele (1871-1901)

Már olyan régen elkészültem a hímzéssel, de a bejegyzést nem írtam meg akkor, így a közzététellel ki is csúsztam a határidőből. De ez egy ilyen hímzés lett. Amikor a kora viktoriánus mintát kerestem, akkor bejelöltem több olyan mintát is, ami tetszik, és a későbbi szakaszokhoz még jó lehet. Ennek eredményeképp előbb másoltam ki a késő mint a kora viktoriánus hímzést, és majdnem el is kezdtem korábban hímezni. Aztán észbe kaptam, és tartottam az időrendet. Júliusban villanyszerelés volt nálunk, így amíg újabb konnektorok kerültek a falra, a hímzés is elkészült.

Az eredetileg az1880-as években készült, kétszínű, piros és kék színű pamutfonallal hímzett, törökös hatásokat mutató, zegzugos kisterítő négy sarokvirágának egyikét készítettem el - kék és szürke fonallal hímezve. A Lengyel Györgyi: Keresztszemes kézimunkák című munkájából választott mintából készült könyvjelző kissé rendhagyó: egyrészt hatalmas lett, másrészt nem a klasszikus téglalap alakú, és az alsó sarkára bojt is kerül.

Az olvasmányom pedig a Heidi volt. Ezt is elég hamar kiválasztottam a listáról, és sikerült egy nem átdolgozott, teljes kiadást kivenni a könyvtárból. Gyerekkoromból csak halványan emlékszem a filmből pár jelenetre, és csak nagyjából tudtam a történetet: hegyi kunyhóban éldegélő nagypapa és unokája, valami betegség. Amellett, hogy a könyvben voltak magyartalan mondatok és formailag zavaró tényezők is, a történet sem volt az igazi. Nem varázsolt el.

Következik a századforduló, azaz a szecessziós burjánzás. És valószínűleg könyvet váltok, és egy Lesznai Anna tervezte hímzést készítek majd el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése