Terv - munka - terv

Sok dolgom lenne ma és most, így folyamatosan kreatív terveken jár az agyam... Hogy mikor készülök el azzal, amivel kellene? Péntekre muszáj lesz. Hm...
Szeretnék egy varrógépet otthonra, vagy legalább anyuét elcipelni legalább karácsonyig. Annyi minden anyagom figyel még a lányszobámban, de lassan már otthon is pl. szoknyának való kör, filc díszeknek. A vonaton varrogattam már: lyukas zoknit, filcből apróságot, karkötőt, gyűrűpárnát, de pl. párnahuzatnak nem mernék kézzel nekiállni.

Őszi dekoráció

Mikor a kosarat fontam a plázában, akkor nem csak a kosár készült, hanem tűnemezelni is lehetett. Alább látható a nap teljes termése, azaz a kenyértartó kosár, benne a tűnemezelt szőlők és a vesszőkarika.

Hogy a szőlőfürtök szőlőszemeit igazán plasztikusan ki lehessen alakítani a körülbelül háromszög alakú alapra tett gyapjúgalacsinokat csak a szélén döfködtük a nemezelő tűvel, így oda lehet őket rögzíteni, de kerek formájuk megmarad.
A kis fürtöket, amik csak levélen vannak, akasztó nélkül, eredetileg őszi fülbevalónak szántam, de inkább kitűzők lesznek.
A vesszőkarika pedig valószínűleg a közelgő adventben kapja meg díszítését és szerepét.

Kosarat fontam

... most úgy tényleg és igazából: rendes vesszőből, hasított aljkarókkal. Újra érezhettem a vizes vessző illatát. Mindezt egy pláza gyerekfoglalkozásán... Ez lett az eredménye.

Kenyértartó kosárnak készült, ugyanis kicsi asztalunkról vendégségek idején mindig hiányzott valami, amiben több szelet kenyér is elfér, de nem foglal sok helyet az amúgy is kevés helyből. Ezt a feladatot új kosarunk jól betölti, amit tegnap egy zsíroskenyérpartin bizonyított is :-)

Gesztenyegombóc

Őszi dekoráció: gesztenyegombóc

Tavaly őszi dekorációként gesztenyekoszorút készítettem, valamint próbálkoztam házi papírmaségolyók gesztenyésítésével. Akkor azonban az alap gyengének bizonyult: a gesztenyék papírral együtt leváltak néhol... Idén továbbfejlesztve valósítottam meg az ötletet. Így most hungarocellgolyóra ragasztópisztolyoztam fel az ősz sötétbarna gömbölyűségeit.

A gombóc igazi családi együttműködés eredménye, mivel a gesztenyéket Férj (is) gyűjtötte, a ragasztópisztolyt Apóstól kaptam, a ragasztózást én, a gesztenyék helyben tartását pedig Férj végezte.

Süti

Sárgabarackos-kekszes csoki után szabadon: sárgabarackos-csokis süti.

A szokásos bögrés sütimet (1 pohár joghurt/kefír, fele annyi olaj, cukor, 2x annyi liszt, 1 tojás, 1 cs. sütőpor) most kakaóval és sárgabarackkal ízesítettem. Finom lett.

(Ezt a bejegyzést igazából emlékeztetőnek írom, hogy jövőre is fagyasszak le sárgabarackot margarinos dobozban.)

Lánc(ok)

Az utóbbi időben több munkatársamnak is volt névnapja vagy születésnapja. Így nyakláncot alkottam nekik - a vonaton.

Az egyik lánc, amit szatinált üvegben adtam át: üveggyöngy selyemzsinórra fűzve.
(a fotó azért ilyen sötét, hogy az üveggyöngyből látszódjon valami...)

A másik láncot nem sikerült lefotózni, de hasonlót alkotok majd, akkor jön a fénykép.

Kreatív alapanyagok

Férj folyamatosan szállítja a kreatívkodható alapanyagokat: vastag és mindenféle karton, papírok, gesztenye, különböző termések. Sőt a kreatív cuccok fiókos szekrényét is ő hozta. Így miután az alapanyagok bekerülnek a megfelelő fiókba, már csak a megfelelő időt kell megvárniuk, míg eljutok átlényegítésükhöz. Köszönöm a türelmét és támogatását a kreatívságokban!

Amíg beteg voltam - befejeztem a kosarat

Még a gyerekszigeten, a hatalmas vihar elmosta hétvégén kezdtem el a tócsában álló sátorban peddingnád kosarat fonni. Akkor csak félkész lett, most jutottam el a bejezésig. Íme:

És látható a funkciója is: papírtörlőt tárolunk benne.

Amíg beteg voltam - filcből varrtam

Az utóbbi időben eléggé mániám lett a filc. Hogy alapanyagként miket lehetne belőle alkotni. Készült már belőle fülbevaló és most karkötő is.
Amíg beteg voltam az újrahasznosítás jegyében műanyag palackból és filcből karkötőt varrtam. Ehhez a fél literes palackot felszeleteltem tetszőleges szélességű hengerekre, majd azokat keresztben elvágva csuklóra húzható alapom lett. Ez adta a karkötő alapját, a merevítést. Ollóval lehet finomítani a szélét, a késvágás adta sorjákat levágni vagy lekerekíteni a sarkát.
Aztán beborítottam filccel. Erre varrtam még további filcdarabkákból virágot, de lehet rátenni flittert, gyöngyöt, csak hímezve is szép lehet - a lehetőségeknek csak a fantázia szabhat határt.
Íme a prototípus:

Amíg beteg voltam - szatináltam

Azt az időt, amit gyógyulásom alatt otthon töltöttem kihasználtam: készítettem ajándékokat, ezzel elhasználva néhányat az otthon álló üvegek közül. Szatinálással díszítettem az üres, papírjaiktól megszabadított üvegeket.
Ezt a technikát, azaz a szatinálófesték alkalmazását a Kreatív Hobby egyik foglalkozásán tanultam meg. Csak ott elfelejtették mondani, hogy ha mosogatni is szeretném vagy legalább vízállóvá tenni, akkor előtte ki kell égetni. Így az első poharam mintája kissé eldeformálódott. Mikor vizes lett, úgy nézett ki a festékréteg, mintha vékony papír lenne rajta. Aztán kiégettem, és azóta használható.
Most újabb két üveget készítettem, munkatársaknak ajándékba. Ezek láthatók a képeken.
A technika lényege, hogy a minták negatívját valami vízálló, ragadós anyagból ki kell vágni, ráragasztani az üvegre, szivaccsal felvinni a szatinálófestéket, majd még teljes száradás előtt lehúzni az üvegről a ráragasztott részeket, majd kiégetni sütőben. Így azok a részek, amikre ragasztottunk megmaradnak eredeti állapotukban, a többi pedig fehér lesz.
A minták alapanyaga bármi lehet: cellux, szigetelőszalag, öntapadós fólia stb. Fontos, hogy a fordítottját kell kivágni, ez főleg betűknél, számoknál érdekes. A szatinálófestéket akár színezni is lehet, így színes üvegeket is alkothatunk.