Csillár

Elköltöztünk, az új helyen a szobában nincsen csillár, csak egy üres villanykörte.
Volt otthon egy kevés peddignád, valamint egy emlékkép a fejemben, így lett az új lakásban csillár is.
Fogtam egy lufit, felfújtam, majd a nád szálaival körbe-körbe tekergettem, hasonló alakzatot hozva létre mint a fokhálózat a földgömbökön. A szálakat egy fölötte, egy alatta rendszerben fűztem, de sajnos, túl szabályos lett, így Férj is besegített és kissé kacskaringózta a szálakat. Került bele a batikoláskor a főzővízben megfestett szálból, valamint a rövidebb maradékokat is jól fel lehetett használni fonás közben. A legnehezebb talán a villanykörtére rögzítés volt, de sikerült és azóta érdekes mintát fest a falra.
Eddig csak a fotók feltöltésével voltam elmaradva, most már az elkészítésükkel is, ugyanis a fotógép nem működik az utóbbi időben. 

Narancscsillag

Lezajlott a költözés, megvolt az első megfázás is az új lakásban, megettük az első narancsokat és lassan kezdek karácsonyi hangulatba kerülni.
Az utolsó kettőről jutott eszembe, amikor a héjakat elkezdtem kirakni száradni és illatosítani, az a tavaly sikert aratott ötlet, hogy az adventi koszorúkra nem csak narancs-, citrom- és almakarikák kerültek, hanem szárított narancshéjcsillagok.

Hiszen ha a gyümölcsöt inkább megenni szeretnénk, akkor a héjából is lehet kivágni sütikiszúróval mindenféle formákat.

• Ehhez a gyümölcs héját 6-8 gerezdre érdemes késsel bevágni, 
• majd a héjcikkeket egyben lehúzni. 
• A lehúzott héjcikkelyből sütikiszúróval lehet kivágni a mintákat (nem egyszerű, kicsit kell vele küzdeni). 
• A kieső mintákat érdemes felhúzni egy fogpiszkálóra, hogy könnyebben lehessen majd rögzíteni a koszorúra (kb. 4-5 minta elfér egy fogpiszkálón), 
• majd ezen a fogpiszkálón megszárítani a héjakat. 

Ha elég széles a cikkely, akkor nem csak a kieső mintát, hanem a negatívját is lehet használni dekoráláshoz. Száradás közben érdekesen csavarodik és jó illatot áraszt, az egyes gyümölcsök héja pedig eltérő színű, úgyhogy rögtön különbözőek is lesznek kicsit.

I30

Hát ez is bekövetkezett, betöltöttem a 30-at nyár végén. Tavaly Férjnek volt több napos Á30 fesztiválja, így idén én következtem az I30-cal. A napjához közeli hétvégén épp esküvőn voltunk tanúk, meg mindenki nyaralt, így a fesztivál is tolódott. Aztán egy szeptemberi kedd este bringás vásárra indultunk a Ferenciektől a Fővám térre. De a bringás vásárig már nem jutottunk el. A fesztivál keretében ugyanis festést kaptam a Made by You-ban. Mikor beléptünk már ott vártak a barátaink és közösen festettünk :-)
A többiek mindenfélét alkottak: ceruza- és cukortartót, bögrét, én meg persze világítótornyot. Egy mini szusi tálra rajzolt férj tornyot, majd ezt festettem meg, hogy legyen mibe tenni a teából kiszedett filtert.
Az edényke még égetés előtt:

A szülinaphoz torta is jár, így a kapott csokigombócokból összeálló torta:

Rakott káposzta

A legtöbb rakott káposzta sajnos csak nevében tartalmaz káposztát. A menzai verzióban nagy réteg rizs, rajta kevés darált hús és még kevesebb káposztalevél. Az otthoni, gyerekkori verzió egy kicsit jobb, de még mindig nem az igazi, hiába van az alján és a tetején káposztalevél, az ízén alig érezni.
Úgyhogy a szénhidrátcsökkentés és az egyszerűség jegyében kihagytam belőle a rizst. Fogtam egy fej káposztát, feldaraboltam, majd a 3/4-ét egy tepsi aljára halmoztam. Erre tettem az előzőleg megpirított darált húst (kb. 35-40 dkg-ot), majd ráhalmoztam a maradék káposztaleveleket is. Kb. 2-3 dl vizet öntöttem alá, majd fóliával letakarva az egészet a sütőbe tettem, addig amíg a káposzta megpuhult, -párolódott.
Ez az alap, de most volt otthon pár szem megenni való krumpli és alma, így kockára vágva ezeket is a nagyobb káposztahalomra raktam. Most addig sült, amíg megsült/főtt a krumpli is.
Egyben nem marad, szépen nem lehet szeletelni, de finom lett.