A 2015-ös nyaralás világítótornyai

Ez az év sem múlhatott el világítótornyok felfedezése nélkül, így ismét Németország felé vettük az irányt. A szokásos oldalakon elkezdtem nézegetni, hogy hol vannak a szárazföldön egy kupacban olyan világítótornyok, amiket még nem láttunk, és még lehetőleg szépek is, azaz olyan klasszikus világítótorony alakjuk van. Háát, nehéz volt ilyet találni. Vagy jártunk már a környéken, vagy szigeteken vannak, vagy csak 1-1 van arrafelé.

Végül Cuxhavenben kerestem couch surfing szállást. A többség nem válaszolt, aki pedig igen, az nem tudott fogadni. (Írtunk egy büsumi srácnak is, de ő csak a nyaralás után 2 hónappal reagált.) Bár ezen a környéken is jártunk már, de maradtak még felfedezni való tornyok, és itt jó idő esetén a tengerben is lehetett volna fürdeni. Végül addig vártunk a couch surferek válaszára, hogy a youth hostelek is beteltek. Így egy nagy ugrással az utolsó pillanatban Stralsundban foglaltunk le egy ifjúsági szállást. Itt szintén jártunk már, de ezen a környéken is sok a világítótorony, és korábban nem jutottunk el Hiddensee-re, ami híres világítótornyáról.

Első nap átkompoztunk hát Hiddensee szigetére. A szigeten 3 helyen állt meg a komp, a híres torony a sziget északi csúcsán található. Számoltunk, gondolkoztunk, majd arra jutottunk, hogy a szárazföldhöz legközelebbi állomásig veszünk jegyet, aztán vagy gyaloglunk, vagy bérelünk biciklit. Mondván, hogy amit megspóroltunk a kompúton időben és pénzben, azt majd biciklire költjük. A legelső helyen, ami szembejött, ki is vettünk 2 biciklit. 5 euró volt darabja. Kérdeztük, hogy óránként? Nem, egész napra. Éljen! (Ennyibe került volna a kompon áthozni 1 irányba 1 biciklit, amit a szálláson többért béreltünk volna... És kb. ennyit spóroltunk 1 ember kompjegyén is, szóval jól jártunk.)

Miután bringára pattantunk, letekerünk kb. 10 km-t, és a híres Dornbusch világítótoronynál is voltunk. Fotózkodtunk, felmásztunk, messziről láttuk a szomszédos Rügen szigetének korábban felkeresett világítótornyait, és másnapi úticélunkat, valamint megnéztük a lépcsőházban kialakított toronytörténeti kiállítást.

Miután fájdalmas búcsút vettünk a sziget jelképét alkotó ... m magas épülettől, visszatekertünk a déli csücskébe, ahol egy kevésbé híres, de szép világítótornyot találtunk a fenyőfák között. A kisebb, Gellen névre hallgató világítótorony sajnos nem volt látogatható, de azért sok fotót készítettünk vele. Ez az egyik:

A parti séta után visszatekertünk a kompállomásra, vettünk uzsonnát és szuvenírt: képeslap, amin mindkét világítótorony rajta van, és egy makett Dornbuschról. Visszaadtuk a bringákat a bácsinak, akiről kiderült, hogy a német turistaparadicsomból a '70-es években a Balatonhoz járt nyaralni.
Férj pedig gyakran emlegette és mondta kompozás, biciklizés, vonatozás közben azt a régen tanult szöveget, ami Hiddensee-ről szól. Ezt:

Visszatérve Stralsundban sétáltunk kicsit a városban, és találtunk egy világítótrony-gyanús épületet. Pontosan nem sikerült kideríteni, hogy mi is ez, az biztos, hogy jelenleg egy iskola működik a mellette lévő épületben.

Másnap kissé kalandosabban jutottunk el Darßer Ort világítótornyához: vonat Barthig, majd busz Prerowig, végül biciklivel a világítótoronyhoz. A Darßer Ort világítótornya melletti őrházat a nemzeti park használja, a félsziget élővilágát bemutató kiállítás van benne. A kitömött állatok mellett tengeri akváriumokat is berendeztek a melléképületekben.

Az idei német nyaraláson tematikusan vettünk világítótornyos szuveníreket. Kicsi makett legyen arról a világítótoronyról, amit láttunk, és lehetőleg legyen ráírva a neve is.

Így szereztük be a fotón bal oldali és a középső világítótornyot. A fehér Dornbusch, a barna Darßer Ort világítótornya, a jobb oldali pedig szintén ez utóbbiról egy korábbi, óbudai beszerzésű kulcstartó. Ez utóbbinak az arányai kicsit megváltoztak, a színe is, de az oldalán lévő kiugrásról azért meg lehet ismerni.

Karácsony

Csodálatos karácsonyuk volt. Semmi kapkodás. Semmi tülekedés. Semmi kicsinyes igyekezet, hogy kijöjjenek a pénzükből. Semmi esztelen erőfeszítés, hogy eszükbe jusson, nem adták-e ugyanezt az ajándékot két karácsonnyal korábban ugyanannak a személynek. Semmi tolongás az utolsó percben vásárlók tömegében, semmi családi összejövetel, ahol némán és mindenki által feszélyezve ültek, semmi idegroham. A Kék Kastélyt fenyőágakkal díszítették fel, és Valancy édes kis ezüstcsillagokat készített, amit a zöld ágakra akasztott.
Lucy Maud Montgomery: A kék kastély

Jó lenne így megélni a Karácsonyt, a lényegre figyelve, a bentre és nem a külsőségekre. Elhagyni a megfelelési kényszert, és csak azokkal lenni, akiket szeretünk. Azzal foglalkozni, amit szeretünk.

Ez utóbbihoz hoztam egy kis ajándékot. Egy keresztszemes hímzésminta. Szintén Lucy Maud Montgomery, de nem Valancy, hanem legismertebb hősnője, Anne. A jelenet épp Anne-t és Gilbertet ábrázolja, amikor a postáról hazafelé tartanak. Anne kezében a visszaküldött Averil vezeklése kézirata. Ez a filmek közül a 2. (magyar) rész eleje.

A hímzést a mintán is látható színes rajz alapján A/3-as méretű papírra készítettem. A kész minta kb. A/4-es méretű képkeretbe került bele, 18x24 cm-es, azaz 100x120 öltés. Mivel a kész hímzést elajándékoztam, csak ennyi maradt belőle. Eddig papíron, most beszkenneltem, és próbáltam összeilleszteni. A felirat kissé elcsúszva szerepel a képen, de a nyíl mutatja, hogy pontosan hová is kerül.
Színkódok nincsenek a képen, bár egy-két színt próbáltam körülírni, de a kicsi, színes kép alapján ez pótolható. Nem rajzoltam le minden keresztszemes öltést sem, csak a színhatároknál és a minta szélein. A vonalak a kontúrok, aminél a nem egyenes szakaszokon a kiszélesedések jelzik, ha le kell ölteni.

Ha valaki elkészíti, kérem jelezze kommentben, e-mailben, füstjellel, fénypostán... Köszönöm!

Fülbevaló - molykihívásra

Az egyik munkatársamnak készítettem drótos, gyöngyös fülbevalót. Először csak elővettem a meghajtogatott, de fel nem használt drótok dobozát, elkezdtem összeállítani a fülbevalót, aztán eszembe jutott, hogy jelentkeztem a molyon egy kreatív könyves kihívásra. Gyorsan előkaptam hát az alább látható könyvet, kerestem benne valami olyan mintát, ami hasonlít az elkezdetthez.

Szerencsére a Hullámos fülbevaló ilyen volt. Ezt készítettem el. Azaz mégsem, mert az aljára nem 3 csigát, hanem 2 csigát és 1 gyöngyös díszítést raktam.

Hogy mennyire lehet követni a leírásait a könyvek? Amikor nem más mutatta, akkor alapból ebből tanultam meg drótékszereket készíteni. Szóval szerintem érthető és jó leírásokat közöl. A mintadarabok is változatosak, és a legtöbb nem önálló darab, hanem szettek, azaz a fülbevalóhoz gyakran társul nyaklánc, esetleg még karkötő is. Ennek ellenére a mintákhoz nem igazán ragaszkodtam sosem. Vagy csak egy részét használtam fel, vagy csak kiindulás volt, és a mintadarabokban szereplő elemekből készítettem valami újat.

Ennél a darabnál sem követem pontosan a leírást, mert zöld virágkötöző drótból hajtogattam az elemeket. Ennek pedig nem tudom a vastagságát. Valamint a legfelső gyöngy alatti elemet kissé máshogy hajtogattam: egy teljes kört, aminek két oldalán van 1-1 karika, míg az eredetiben egy M-szerű elem szerepel.

Végül egy közeli, minden hibát láttató kép:

Adventi koszorúk - 2015-ben

Idén is készültek adventi koszorúk, csak még eddig nem volt időm kirakni őket a blogra. Eddig.

Advent első hétvégéje mozgalmasan telt, társasjátékos rendezvényen vettünk részt mindkét nap. Erre kinéztek anyósék is, akinek immár klasszikussá vált névnapi ajándéka, hogy elkészítem az adventi koszorújukat. Így mindenki jól jár: ő kap valami hasznosat, én élvezem az elkészítést. Idén megkérdeztem a színeket is: fehér-narancssárga. Azonban ebben az évben nem vettem részt a jól megszokott adventi kreatívon, a koszorút egyedül készítettem, így nekem kellett hozzá mindent beszerezni: zöldet, gyertyát. Na az előbbit is csak a véletlennek köszönhetem - megnyírták a szomszéd ház bokrait, a levágott gallyak pedig 2 nap múlva is a bokrok mellett voltak. Ezt szedtem össze. A két nap elég volt, hogy kiderüljön: a levelei nem hullanak annyira, inkább csak megszáradnak. Ideális hát az adventi koszorúra. Gyertyákat viszont nem találtam. Előbb önteni akartam 4 egyformát, de erre már nem volt idő, így dolgoztam abból, ami otthon volt: sima fehér háztartási gyertyák, szalaggal átkötve. Végül ez kerekedett az otthon talált alapanyagok péntek esti felhasználásából. Advent első szombatján átadtuk, így vasárnap már az ebédlőasztalt díszítette.

A mi koszorúnk a hétvége zsúfoltsága miatt csak vasárnap este készült el, szintén rögtönzött gyertyákból: 1 saját öntésű hatalmas, 2 mécsestartó, 1 teamécses. Ez is narancssárga lett köszönhetően a mécsestartóknak és a koszorútartó fém tálcának.

November végén gyertyákat nem, de egy emeletes kínálótálat vettem, így abból adventi asztaldísz készült: pár rövidebb gally, 1 teamécses, fahéjrudak, csillagánizs, parafacsillagok, apró gömbdíszek összevisszaságából.

Boltiból valami egyedi

Évek óta tervben van egy nagy világítótornyos mikulászokni elkészítése. Megvan a kép, az alapján lenne sablon is, de mindig volt fontosabb dolog, vagy valami, ami akkor épp annak tűnt. Szóval világítótornyos mikulászoknink még nincsen.

Barátnőm november végi születésnapjára azonban idén is összeállítottam neki egy adventi naptárat. Ebbe került valami hasonló. A KIK textildiszkontban találtam sima piros mikulászoknit olyan áron, ami a házi változatnak talán az anyagköltséget sem biztos, hogy fedezte volna. Azonban ez így még nem túl egyedi. Fogtam hát a jól bevált fehér filcet, kivágtam belőle a családtagok keresztneveinek kezdőbetűit, majd sima fércöltéssel felvarrtam a filc zoknira. Mindenkinek lett 1 névre szóló zoknija, nekem pedig 3 ajándékom az adventi naptárba.

Fénykép nincs, mert már elajándékoztam.

A naptár alapját ebben az évben egy fehér műanyag bevásárlókosár képezte, ebbe halmoztam a papír uzsonnástasakba csomagolt ajándékokat: magvak,édességek stb.

Tipp:

A betűket A/6-os méretű kockás négyzetrácsos papírra rajzoltam, így biztosan egyforma méretűek lettek, kevesebbet kellett vágni bennük. Sőt a lap mintája miatt könnyebb volt egyforma vastagságúra rajzolni a betűk szárait és talpait.

Őszi könyvtári kosárka és alma beszúró

Bár már elpakoltam, és helyét felváltotta az adventi dekoráció, azért még közzéteszem, hiszen ezen az őszön készült, és gyarapította az őszi dekorációk gyűjteményét.

Ha a kerületben van valamilyen rendezvény, akkor ahhoz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közeli fiókkönyvtára is csatlakozni szokott. Készítenek totót vagy rövid tesztet felnőtteknek és gyerekeknek, könyvvásárt, valamint kedvezményes beiratkozási lehetőséget hirdetnek. És természetesen van kézműves foglalkozás is: hol vászonszatyrot lehet dekupázsolni, hol őszi kosárkát és beszúrót lehet készíteni.

Maga a kosár scrapbook papírból készült. A (négyzet alakú) papírlap minden oldalától egyforma távolságot kimérni, majd 4 bevágás, hogy fel lehessen hajtani az oldalát. Az egymáson lévő rétegeket stiftes ragasztóval összeragasztani, majd miltonkapoccsal a fülét is rögzíteni. Segítségképpen egy rajz a kosárról: a szaggatott vonal hajtás, a folyamatos vonal vágás.

Egyszerű, gyors, húsvéti kosárkának is beillene, de sok kosárból akár adventi naptár is készülhet. Vagy 1 kosárba tenni az aznapi meglepetéseket.

A beszúró: 1 réteg hullámos kartonból kivágott almaforma és 1 réteg sárga fénymásolópapírból kivágott almaforma összeragasztva. A 2 réteg papír között 1 hurkapálca és 1 zöld fénymásolópapírból vágott levélke, alatta kockás szalagból masni.