Josta, 3 és félszer

Idén rengeteg ribizlit és még több jostát kaptam anyukámtól. Az előbbit még csak-csak ettük, de a jostát nyersen nem szeretem. Valamit mégis kellett kezdeni ezzel a növénnyel, ami riszméte néven is fut, tekintve, hogy a ribizli és a köszméte/egres/piszke keresztezéséből jött létre. Nagyjából minden adagból mást készítettem, úgyhogy időrendben

1. lekvár
   A klasszikus, ribizlivel összefőzve. A szokásos módon a sűrűje lekvárnak, a leve szörpnek üvegelve.
2. szósz
   A gyorsabb. Szintén ribizlivel összefőzve vízben egy kevés cukorral, majd tejföllel és keményítővel habarva.
3. befőtt
   1 liter vízhez 10 dkg cukorból és egy kevés Na-benzoátból felöntőlevet készíteni, majd ebben pár percig főzni a leszemezett bogyókat. A gyümölcsöt üvegekbe szedni, felönteni a lével, végül száraz dunsztban kihűteni. A maradék felöntőlevet szintén üvegekbe töltöttem, hígabb szörp lett belőle.
4. a fél:
   Csiga lelkesen rágcsálta a leveleket vacsorára

Dekuzott doboz és jegyzetfüzet

... avagy alkotások a blog előtti időből. Véletlen találtam egy képet, amin egy, azaz kettő régi ajándék szerepel.
Borostyánokkal dekupázsolt, akrilfestékkel festett fadoboz, valamint egy saját kötésű jegyzetfüzet. Sajnos arra már nem emlékszem, hogy a dobozban mi volt.

Sokk

Az, hogy fél éven belül a 3. lakásban lakunk, és az ezzel járó 2-4-6 költözés hatására kissé besokalltam a tárgyaktól. Lomtalanítani a költözésekkor sajnos nem igazán sikerült, így elhatároztam, hogy csak és kizárólag azokból alkotok, ami otthon van, és ehhez csak minimális és nagyon szükséges, nélkülözhetetlen, nem pótolható dolgokat szerzek be. Így kevesebb mindent kell majd kerülgetni, csökkennek a kupacok, de mégis lehet kreatívkodni.
Eddig is vezettem a kupaccsökkentő terveket, de most tényleg csak ebből szeretnék alkotni, és konkrétabb terveket megfogalmazni, ebben a bejegyzésben pedig igyekszem vezetni a megvalósulásokat.

1. Az első, és nagyjából kész projekt csak minimálisan kreatív: a tea- és kávékészlet csökkentése. Ugyanis rengeteg szálas teát kaptunk, de valahogy sosem ezeket isszuk, hanem kényelmesebb (és reggel gyorsabb) bedobni a filtert a bögrébe. A filterezett teáink pedig kezdenek elfogyni, de addig nem akarok újat venni, amíg több doboznyi és zacskónyi teafű van otthon.
   Végül egy péntek esti osztálytalálkozó elhozta a megoldást. Lett egy szabad délutánom, amikor munka után használni tudtam anyukám varrógépét. Vettem kávéfőzőbe való filterpapírt, majd ebbe kiskanállal adagoltam a teát-kávét, és úszófiltereket varrtam belőle. Bevált, bár kicsit nehezebben kezd el kiázni, mint a "rendes" teafilter.
   A tea amellett kávét is filtereztem, mert korábban kaptam kávét, amiből kávéfőző hiányában török kávét főztem, az azonban mindig túl zaccos lett, így a filterekkel megoldottam a problémát. Nem lesz túl erős a belőle készült - kiázott kávé, de ez nem is baj. (A kávét sok tejjel iszom, inkább csak színezéknek van benne a sötét folyadék, ezért sem egy kávéfőző - újabb kerülgetnivaló -  jelentette a megoldást.)
   Új beszerzés: kávéfilter-papír
   Eredmény: finom tea, amit megiszunk; üres teásdobozok; több hely a konyhaszekrényben; nem lejártan kidobott teafű; és egy kis spórolás
2. műanyag flakonok hasznosítása és tornyosítása
   Új beszerzés: semmi, volt otthon tapétaragasztó és világítótornyos szalvéta is
   Eredmény: hasznos tárolók a lakásban, újabb elemek a világítótorony-gyűjteménybe, kevesebb szemét
3. öröm bödön (mivel ez is csak otthoni alapanyagokból készült) 
4. kitűző
   A kiválasztott anyagból a kitűzőnél nagyobb méretű kört kivágni (kb. 1 cm-rel nagyobb átmérővel), az anyagot a kitűzőre ragasztani, az anyag szélét fércelni, majd összehúzni.
   Új beszerzés: semmi
   Eredmény: egyedi ékszer
5. nadrágból varrt tároló és a nyereményzsákok
   Új beszerzés: pamutcsipke, és hozzánk kerültek a régi maradék anyagok is
   Eredmény: gyakoroltam kicsit a varrást, elhasználtam pár szalagot, madzagot, valamennyit az anyagokból; ugyanolyat, de mégis másmilyet kigondolni :-), régi ismerősökkel újra találkozni
6. jegyzettartó a faliújságra
7. csatmasni (bár újabb szalagokkal is gazdagabbak lettünk)

Virágok, virágok

Horgolt és kézzel varrt, kitűző és hajgumi, pamut és organza, kék, fehér, bordó, sárga, szürke, lila és rózsaszín, Tilda és flitteres, pipacs és rózsa, kicsi és nagy...
Körülbelül ennyi jellemzője van azoknak a virágoknak, amelyeket néhány tavaszi este varrtam, hátha egy ruhavásáron megtetszik valakinek. Spontán ötlet volt és szerencsére csak kicsit éltem bele magam, mert a virágok azóta is nálunk vannak.

Egy kis quiche

Eredetileg francia étel, de az angolok is rengeteget eszik, mi is náluk találkoztunk a quiche-sel [kis]. Ez egy finom, általában sós töltelékkel megtöltött ropogós-omlós tésztájú pite.
Mivel finom volt, kerestem receptet, és már többször is készült belőle. Az első - és egyik legfinomabb - egy virslis-kelbimbós változat volt, nyakon öntve tejfölbe kevert tojással, megszórva kevés reszelt sajttal.
A tészta receptje:

• 12-15 dkg margarin
• 25 dkg liszt
• 1 tojás (sárgája)
• csipet só
• 2-3 evőkanál tejföl vagy víz - ha száraz lenne

A tészta hozzávalóit összegyúrni, (fóliába csomagolva) 30 percre htőbe rakni pihentetni.
Megtölteni (tojás, tejföl, sonka, virsli, brokkoli, gomba...) 190°C-on kb. 50 percig sütni.
Némelyik recept írja a tészta elősütését, de nem szükséges.

Epres pohárkrém

Tegnap este valami finomat szerettem volna készíteni az eperből, így aztán rögtönöztem az emlékek alapján.
Egy pohár aljába tördeltem 2-3 babapiskótát, meglocsoltam pár csepp narancslikőrrel, hogy megpuhuljon kissé, natúr joghurtot kanalaztam rá, majd eperrel díszítettem.
Fehér joghurt, pirosló eperszemek a kék pohárban... Hmmm...
Így is finom lett, de ha lett volna ideje állni, és a piskóták nem csak annyit áznak, ameddig az epreket kicsumázom és megmosom, még finomabb lett volna.

A képen egy későbbi, barna tálban szervírozott verzió.

Brokkoliból - univerzális szósszal

Ha lehet, akkor sütőben szeretem  az ebédet/vacsorát elkészíteni. Az az érzésem, hogy nem én dolgozom, hanem a sütő, közben lehet mással is foglalkozni. Viszont jó meleg lesz tőle az egész lakásban. Ez télen jó, de amikor május elején is már 30°C van, akkor kevésbé... A tegnap esti friss zápor azonban elég indok volt, hogy ennek ellenére is sütőben készüljön a mai ebéd.
Hozzávalók:

• 1/2 kg brokkoli
• 1 kis pohár tejföl
• 1 tojás
• só

Ez az alap, de mivel épp el kellett pusztítani, ezért került bele még

• 1 csomag mozzarella (125 g-os volt)
• 1 szál újhagyma

A brokkolit rózsáira szedtem, a szárának levágtam a legvégét, majd a megmaradt szárrészt is kb. ujjnyi vastag karikákra vágtam. Mivel nem akartam sokat mosogatni, egy tepsibe raktam kevés vízbe, majd letakarva kissé megpároltam.
Közben elkészítettem az univerzális, mindenbe finom és bármit le lehet vele önteni szószt: elkevertem a tejfölt a tojással és fűszereztem. Mivel épp volt otthon, belekarikáztam az 1 szál újhagymát, majd ezt is elkevertem.
Mikor a brokkoli nagyjából megpuhult, leöntöttem róla a vizet, majd meglocsoltam a tejfölös-fűszeres szósszal. Ahová kevesebb szósz jutott, meg ahol épp jól mutatott, tettem rá a kisebb darabokra vágott mozzarellából. Lefedtem és ment a sütőbe, újabb kb. 15 percre.
Az eredmény: 1 koszos edény (a tepsi), 2 margarinos dobozba elosztható csomagolható ebéd, kb. 30 perc alatt, 3 perc munkával.

Gulyásleves-főzelék

Anno a menzán nagyon nem szerettem a finomfőzelék nevű nem-finom-főzeléket. Furcsa volt nekem az az édeskés ízvilág, a fehér szósz.
Tegnap valahogy mégis valami ilyen lebegett a szemem előtt bevásárlás közben. Valami főzeléket szerettem volna készíteni, de nem akartam spenótot, vagy babot, borsót, fagyasztottból vagy üvegesből, úgyhogy kissé kóvályogva-elkedvetlenedve járkáltam a zöldséges pultok között, ahol inkább gyümölcsök vagy külföldi zöldségek voltak. Végül megláttam egy előkészített gulyásleves leveszöldséget. Volt benne több minden és friss volt, úgyhogy végül ezt vettem meg. A főzelékbe nem került bele mindenből, de ez lett az alapja, mert a főzeléket végül az alábbi zöldségek nagyobbra vágott kockáiból főztem:

• 1 vöröshagyma (ebből legközelebb lehet több is)
• 2 hatalmas szál sárgarépa
• 3-4 nagyobb szem krumpli
• fél karalébé
• egy nagyobb szelet zeller

A szintén a csomagban lévő 2-3 gerezd fokhagymát apró kockákra vágtam, kevés olajon megpirítottam, az olajon átfuttattam a nagyobb kockára vágott zöldségeket, majd felöntöttem vízzel. Ebben megfőtt, majd 3-4 evőkanál tejföllel és egy kis keményítővel behabartam. Fűszernek csak só került bele, meg a sokféle zöldség eltérő íze. A főzelék nem lett rossz és a zöldségekből maradt még alapanyagom egy húsleveshez is :-)

Film és üvegfestés

Péntek este filmet néztünk barátokkal. Ehhez összesen 4 filmet hoztak, de csak egyet láttunk aznap, 2 másikat pedig nálunk hagytak, hogy majd később megnézhessük. El is kezdtük, az egyiket meg is néztük szombaton Férjjel, hogy a film 15 percében együtt kiáltsunk fel. Ugyanis ekkor mutatták a világítótornyairól híres Maine egyik leghíresebb világítótornyát, a Portland Head világítótornyot.
Ez pedig jó apropó, hogy a torony gépen régóta pihenő üvegfestett változatát közzétegyem.

A filmben (Amit még mindig tudni akarsz a szexről - Hope Springs) több világítótorony is szerepelt:

• a házassági tanácsadó honlapján
• a férj elment búsulni a The Old Lighthouse Museumba,
  ahol további világítótornyok voltak.

Hát, hiába, így nézünk filmet mi...

És ha már filmek.
Mi a közös a Szeressétek Ódor Emíliát! című filmben és a Die Hard 5-ben?
Mindkettő a forgatási helyszínek miatt is érdekes...

Ünnepi tornyok

Ha valamilyen ünnep közeledik, akkor általában világítótornyot kapok, ami jó.
2012-ben sem volt ez másként, így tovább gyarapodott a világítótornyok gyűjteménye. Emiatt a lakás kezd újra megtelni világítótornyokkal, bár a dobozolás és kisebb lakásba költözés eredményeképpen csak 2 dekoráló (mécsestartó) világítótornyot, valamint a hasznos tornyokat, azaz a konyhai világítótornyos edényeket, bögréket, sótartót... hagytuk elöl. Mégis egyre több helyen bukkannak fel a lakásban az újabb tornyok.
Például dec. 24-én délelőtt Férj leszaladt a sarki száz forintos boltba, hogy további edényeket vegyen az ajándékba szánt szaloncukroknak, de nem csak ezekkel, hanem 3 világítótornyos kerámia poháralátéttel tért vissza. Az alátéteken a tornyok kézzel rajzolt képe, a nevük, valamint egy szintén kézzel rajzolt térkép szerepel arról a helyről, ahol találhatók. A 3 világítótorony pedig:

• Boston Harbor világítótornya, a Boston Light
• Key West Ligththouse Museum
• Mackinac Island tornya, azaz a Round Island Light

A karácsonyfa alatt is találtam világítótornyot, pontosabban az asztalon. Csomagolás helyett Férj ugyanis megterített a világítótornyos terítővel, majd erre rakta a mini felfújtformákat, azokba pedig aszalványokat, magvakat, azaz az ajándékaimat.
Így hiába csomagoltam el a világítótorony-gyűjtemény nagy részét, már ebben a lakásban is a legkülönbözőbb helyeken bukkan fel egyre több világítótorony :-)