Ez az év sem múlhatott el világítótornyok felfedezése nélkül, így ismét Németország felé vettük az irányt. A szokásos oldalakon elkezdtem nézegetni, hogy hol vannak a szárazföldön egy kupacban olyan világítótornyok, amiket még nem láttunk, és még lehetőleg szépek is, azaz olyan klasszikus világítótorony alakjuk van. Háát, nehéz volt ilyet találni. Vagy jártunk már a környéken, vagy szigeteken vannak, vagy csak 1-1 van arrafelé.
Végül Cuxhavenben kerestem couch surfing szállást. A többség nem válaszolt, aki pedig igen, az nem tudott fogadni. (Írtunk egy büsumi srácnak is, de ő csak a nyaralás után 2 hónappal reagált.) Bár ezen a környéken is jártunk már, de maradtak még felfedezni való tornyok, és itt jó idő esetén a tengerben is lehetett volna fürdeni. Végül addig vártunk a couch surferek válaszára, hogy a youth hostelek is beteltek. Így egy nagy ugrással az utolsó pillanatban Stralsundban foglaltunk le egy ifjúsági szállást. Itt szintén jártunk már, de ezen a környéken is sok a világítótorony, és korábban nem jutottunk el Hiddensee-re, ami híres világítótornyáról.
Első nap átkompoztunk hát Hiddensee szigetére. A szigeten 3 helyen állt meg a komp, a híres torony a sziget északi csúcsán található. Számoltunk, gondolkoztunk, majd arra jutottunk, hogy a szárazföldhöz legközelebbi állomásig veszünk jegyet, aztán vagy gyaloglunk, vagy bérelünk biciklit. Mondván, hogy amit megspóroltunk a kompúton időben és pénzben, azt majd biciklire költjük. A legelső helyen, ami szembejött, ki is vettünk 2 biciklit. 5 euró volt darabja. Kérdeztük, hogy óránként? Nem, egész napra. Éljen! (Ennyibe került volna a kompon áthozni 1 irányba 1 biciklit, amit a szálláson többért béreltünk volna... És kb. ennyit spóroltunk 1 ember kompjegyén is, szóval jól jártunk.)
Miután bringára pattantunk, letekerünk kb. 10 km-t, és a híres Dornbusch világítótoronynál is voltunk. Fotózkodtunk, felmásztunk, messziről láttuk a szomszédos Rügen szigetének korábban felkeresett világítótornyait, és másnapi úticélunkat, valamint megnéztük a lépcsőházban kialakított toronytörténeti kiállítást.
Miután fájdalmas búcsút vettünk a sziget jelképét alkotó ... m magas épülettől, visszatekertünk a déli csücskébe, ahol egy kevésbé híres, de szép világítótornyot találtunk a fenyőfák között. A kisebb, Gellen névre hallgató világítótorony sajnos nem volt látogatható, de azért sok fotót készítettünk vele. Ez az egyik:
A parti séta után visszatekertünk a kompállomásra, vettünk uzsonnát és szuvenírt: képeslap, amin mindkét világítótorony rajta van, és egy makett Dornbuschról. Visszaadtuk a bringákat a bácsinak, akiről kiderült, hogy a német turistaparadicsomból a '70-es években a Balatonhoz járt nyaralni.
Férj pedig gyakran emlegette és mondta kompozás, biciklizés, vonatozás közben azt a régen tanult szöveget, ami Hiddensee-ről szól. Ezt:
Visszatérve Stralsundban sétáltunk kicsit a városban, és találtunk egy világítótrony-gyanús épületet. Pontosan nem sikerült kideríteni, hogy mi is ez, az biztos, hogy jelenleg egy iskola működik a mellette lévő épületben.
Másnap kissé kalandosabban jutottunk el Darßer Ort világítótornyához: vonat Barthig, majd busz Prerowig, végül biciklivel a világítótoronyhoz. A Darßer Ort világítótornya melletti őrházat a nemzeti park használja, a félsziget élővilágát bemutató kiállítás van benne. A kitömött állatok mellett tengeri akváriumokat is berendeztek a melléképületekben.
Az idei német nyaraláson tematikusan vettünk világítótornyos szuveníreket. Kicsi makett legyen arról a világítótoronyról, amit láttunk, és lehetőleg legyen ráírva a neve is.
Így szereztük be a fotón bal oldali és a középső világítótornyot. A fehér Dornbusch, a barna Darßer Ort világítótornya, a jobb oldali pedig szintén ez utóbbiról egy korábbi, óbudai beszerzésű kulcstartó. Ez utóbbinak az arányai kicsit megváltoztak, a színe is, de az oldalán lévő kiugrásról azért meg lehet ismerni.
Az évértékeléshez még 2010-ban találtam pár kérdést Kamilla blogján. Ezt azóta már többször is használtunk, segít végiggondolni az évet, az eseményeket, az örömöket és nehézségeket. Az eredeti kérdéssor már nem elérhető, és a kérdéseket kissé átalakítottam, kibővítettem, így közzéteszem most, hátha segít másnak is.
a felakasztáshoz drót 
A háztartási gurigákat zöld csomagolópapírral, az irodait barna csomagolópapírral vonjuk be. Ha adventi naptárnak készítjük, akkor a hengerek egyik végére kartont ragasztunk, a másik végére pedig bevont kartonkört illesztünk, amit rafiával, spárgával, szalaggal kötünk a hengerhez. Hasonlóan ehhez: http://kreativsagok.blogspot.hu/2015/01/csomagolas-gurigaba.html
Advent első hétvégéje mozgalmasan telt, társasjátékos rendezvényen vettünk részt mindkét nap. Erre kinéztek anyósék is, akinek immár klasszikussá vált névnapi ajándéka, hogy elkészítem az adventi koszorújukat. Így mindenki jól jár: ő kap valami hasznosat, én élvezem az elkészítést. Idén megkérdeztem a színeket is: fehér-narancssárga. Azonban ebben az évben nem vettem részt a jól megszokott adventi kreatívon, a koszorút egyedül készítettem, így nekem kellett hozzá mindent beszerezni: zöldet, gyertyát. Na az előbbit is csak a véletlennek köszönhetem - megnyírták a szomszéd ház bokrait, a levágott gallyak pedig 2 nap múlva is a bokrok mellett voltak. Ezt szedtem össze. A két nap elég volt, hogy kiderüljön: a levelei nem hullanak annyira, inkább csak megszáradnak. Ideális hát az adventi koszorúra. Gyertyákat viszont nem találtam. Előbb önteni akartam 4 egyformát, de erre már nem volt idő, így dolgoztam abból, ami otthon volt: sima fehér háztartási gyertyák, szalaggal átkötve. Végül ez kerekedett az otthon talált alapanyagok péntek esti felhasználásából. Advent első szombatján átadtuk, így vasárnap már az ebédlőasztalt díszítette.
