2012. december 18., kedd

Szaloncukorgyár

Tegnap este nekiálltam szaloncukrot gyártani - rögtön kétfélét is. Az inspirációt Gyereketetős Virág gesztenyés bonbonja és az egészséges, cukormentes szaloncukor adta. De csak inspiráció volt mindkettő, íme a receptek.
Gesztenyés-narancsos szaloncukor
  • 1 csomag (25 dkg) gesztenyepüré
  • kb. 10 dkg olvasztott csokoládé
  • kb. 15 dkg darált keksz
  • kb. 0,5 dl narancslikőr
A hozzávalókat összegyúrtam, majd a masszából kissé hosszúkás gombócokat formáztam.

Mákos-mazsolás szaloncukor
  • 1 nagyobb csomag (25 dkg) mazsola
  • kb. 15 dkg darált mák
  • kb. 5-10 dkg darált keksz
 A mazsolát vízbe áztattam bő egy órára, majd leszűrtem és géppel aprítottam, daráltam. A mákot is ledaráltam, majd a masszát összegyúrtam és kissé hosszúkás gombócokat formáztam.

A kész szaloncukrokat hűtőbe tettem (egy adag rövid időre a fagyasztóba került), majd zsírpapírba (gesztenyés) és zsírpapírba és alufóliába (mákos) csomagoltam őket.
Szerintem is, de a fő tesztelő Férj szerint is finom lett nagyon. Mindkettő kicsit különleges, a mákos markáns és karakteres, Férjnek jobban ízlik, a gesztenyés picit lágyabb, bár érezni benne az alkoholt.

2012. december 17., hétfő

Éjjeli lámpa

Amióta elköltöztünk (és elcsomagoltuk az én éjjeli lámpámat) csak Férjnek van lámpája az ágynál. Eddig.
Ugyanis a Kazinczy utcai télköszöntő rendezvényen a kitelepült 4-5 árus egyike egy magyar charity shop, azaz adománybolt volt, pultján egy világítótoronnyal. A torony fémből készült, sötétbarna-fehér csíkos, kb. 40 cm magas, a lámpaházában egy ledes égővel. Természetesen velünk jött :-)

2012. december 15., szombat

Bögremelegítő

Az idei munkahelyi karácsonyon már ajándékozás is van, de kissé rendhagyó módon. Húzunk neveket, de nem úgy, és hozunk ajándékot, de nem úgy.
Szóval olyan ajándékot kell hozni, ami jellemző ránk, ami mi vagyunk. És aki hoz ajándékot, annak a neve kerül bele a kalapba. Szóval mi az, ami jellemző rám, elkészül egy hét alatt, örül neki a csak nagyon extra dolgokat evő munkatársam, a nők és a férfiak is.
Gasztro kilőve, mert 1) kissé beteg vagyok 2) kaphatja a szinte semmit sem evő munkatársam 3) mi van, ha az, aki kapja nem szereti a benne lévő mazsolát/diót...
Ékszer kilőve, mert 1) nagyon eltérő stílusúak a lányok, nők 2) vannak fiúk is.
És még az idő is kevés.

Végül arra jutottam, hogy valami olyat kell készíteni, amit a vonaton is lehet (ez úgyis jellemző rám, rengeteget vonatozom), és akkor legyen valami horgolt, mert úgyis idén tanultam meg rendesebben horgolni, azaz tudni, hogy melyik öltés mit jelent, leolvasni a rajzolt ábrákat, érteni a leírásokat, úgyhogy ez is jellemző rám. De mit is horgoljak? A virág ékszer, úgyhogy kilőve.
A sima fehér kreatívkodható bögréket szándékomban állt jól elcsomagolni, és a nem-használjuk-a-következő-fél-évben csomagba tenni, de ez nem sikerült, 1 db mégis velünk jött. Nem véletlenül, ugyanis ez adta az ötletet a semleges, de rám jellemző ajándékra.
Ugyanis végül bögremelegítő készült színátmenetes fonalból 3 gombbal, valamint egy horgolt virág díszítésnek a csomagra, a bögrébe pedig teafiltereket tettem - ha már a megfázás miatt annyit teázom mostanában.
Háát, fiú kapta, de azt mondta a virágnak lesz a helye :-)

2012. november 27., kedd

Csillár

Elköltöztünk, az új helyen a szobában nincsen csillár, csak egy üres villanykörte.
Volt otthon egy kevés peddignád, valamint egy emlékkép a fejemben, így lett az új lakásban csillár is.
Fogtam egy lufit, felfújtam, majd a nád szálaival körbe-körbe tekergettem, hasonló alakzatot hozva létre mint a fokhálózat a földgömbökön. A szálakat egy fölötte, egy alatta rendszerben fűztem, de sajnos, túl szabályos lett, így Férj is besegített és kissé kacskaringózta a szálakat. Került bele a batikoláskor a főzővízben megfestett szálból, valamint a rövidebb maradékokat is jól fel lehetett használni fonás közben. A legnehezebb talán a villanykörtére rögzítés volt, de sikerült és azóta érdekes mintát fest a falra.
Eddig csak a fotók feltöltésével voltam elmaradva, most már az elkészítésükkel is, ugyanis a fotógép nem működik az utóbbi időben. 

2012. november 21., szerda

Narancscsillag

Lezajlott a költözés, megvolt az első megfázás is az új lakásban, megettük az első narancsokat és lassan kezdek karácsonyi hangulatba kerülni.
Az utolsó kettőről jutott eszembe, amikor a héjakat elkezdtem kirakni száradni és illatosítani, az a tavaly sikert aratott ötlet, hogy az adventi koszorúkra nem csak narancs-, citrom- és almakarikák kerültek, hanem szárított narancshéjcsillagok.
Hiszen ha a gyümölcsöt inkább megenni szeretnénk, akkor a héjából is lehet kivágni sütikiszúróval mindenféle formákat.
  • Ehhez a gyümölcs héját 6-8 gerezdre érdemes késsel bevágni, 
  • majd a héjcikkeket egyben lehúzni. 
  • A lehúzott héjcikkelyből sütikiszúróval lehet kivágni a mintákat (nem egyszerű, kicsit kell vele küzdeni). 
  • A kieső mintákat érdemes felhúzni egy fogpiszkálóra, hogy könnyebben lehessen majd rögzíteni a koszorúra (kb. 4-5 minta elfér egy fogpiszkálón), 
  • majd ezen a fogpiszkálón megszárítani a héjakat. 
Ha elég széles a cikkely, akkor nem csak a kieső mintát, hanem a negatívját is lehet használni dekoráláshoz. Száradás közben érdekesen csavarodik és jó illatot áraszt, az egyes gyümölcsök héja pedig eltérő színű, úgyhogy rögtön különbözőek is lesznek kicsit.

2012. november 10., szombat

I30

Hát ez is bekövetkezett, betöltöttem a 30-at nyár végén. Tavaly Férjnek volt több napos Á30 fesztiválja, így idén én következtem az I30-cal. A napjához közeli hétvégén épp esküvőn voltunk tanúk, meg mindenki nyaralt, így a fesztivál is tolódott. Aztán egy szeptemberi kedd este bringás vásárra indultunk a Ferenciektől a Fővám térre. De a bringás vásárig már nem jutottunk el. A fesztivál keretében ugyanis festést kaptam a Made by You-ban. Mikor beléptünk már ott vártak a barátaink és közösen festettünk :-)
A többiek mindenfélét alkottak: ceruza- és cukortartót, bögrét, én meg persze világítótornyot. Egy mini szusi tálra rajzolt férj tornyot, majd ezt festettem meg, hogy legyen mibe tenni a teából kiszedett filtert.
Az edényke még égetés előtt:
A szülinaphoz torta is jár, így a kapott csokigombócokból összeálló torta:

2012. november 5., hétfő

Rakott káposzta

A legtöbb rakott káposzta sajnos csak nevében tartalmaz káposztát. A menzai verzióban nagy réteg rizs, rajta kevés darált hús és még kevesebb káposztalevél. Az otthoni, gyerekkori verzió egy kicsit jobb, de még mindig nem az igazi, hiába van az alján és a tetején káposztalevél, az ízén alig érezni.
Úgyhogy a szénhidrátcsökkentés és az egyszerűség jegyében kihagytam belőle a rizst. Fogtam egy fej káposztát, feldaraboltam, majd a 3/4-ét egy tepsi aljára halmoztam. Erre tettem az előzőleg megpirított darált húst (kb. 35-40 dkg-ot), majd ráhalmoztam a maradék káposztaleveleket is. Kb. 2-3 dl vizet öntöttem alá, majd fóliával letakarva az egészet a sütőbe tettem, addig amíg a káposzta megpuhult, -párolódott.
Ez az alap, de most volt otthon pár szem megenni való krumpli és alma, így kockára vágva ezeket is a nagyobb káposztahalomra raktam. Most addig sült, amíg megsült/főtt a krumpli is.
Egyben nem marad, szépen nem lehet szeletelni, de finom lett.

2012. október 29., hétfő

Qiuche helyett burek

Egyszerűsíteni szerettem volna egy kicsit a quiche elkészítésén, na meg a költözésnek köszönhetően épp nem tudtam melyik dobozban keressem a tészta receptjét, így a hétvégén bolti leveles tésztából készült. Finom lett, csak nem quiche, hanem burek... Annak viszont tökéletes. Csak darált hússal és a tetején is tésztával.
A tölteléket viszont majd egy másik sós piténél is szeretném bevetni, így emlékeztető, hogy épp mit dobáltam bele:
  • mini mozzarella
  • gomba (üveges/konzerv)
  • olívabogyó
  • sonkakockák
  • nyakon öntve 1 pohár tejfölbe kevert 1 tojással

2012. október 13., szombat

Szükségből erény

avagy kényszermegoldások a lakásunkban, amelyek beváltak és szívesen tovább vinném őket:
  • karnisból törölközőtartó a fürdőszobába
  • fürdőszobaajtón lévő csavarra felmosó akasztása
  • gázcsőgaléria - műanyag palackoknak, ajándéktasakoknak
  • alátétek könyvtámasszal való megtámasztása a konyhaszekrényen, a fal mellett
  • zacskós termények (rizs, árpagyöngy stb.), tészta... levágott tetejű tejes- vagy üdítős dobozban tárolása
  • konyhaszekrény = szekrény, ami a konyhában van (függetlenül attól, hogy azt könyvespolcnak vagy éjjeliszekrénynek árulták a boltban)
  • az előző lakó leleménye az elromlott lehúzó javítására:  dugó

2012. október 10., szerda

Marcipános keksztekercs

... avagy újabb spanyolviasz-bejegyzés.
Sokszor érzem azt, hogy amit itt leírok, arra előttem és rajtam kívül 325.257.000 ember is rájött. Így ezek a bejegyzések inkább emlékeztetők magamnak. Most is egy ilyen következik.
Az egyik receptfüzetemben szerepelnek a Mini pingvinminyonok. Ehhez vettem még fehér marcipánmasszát, ezzel vontam volna be a minyonokat, és lett volna fehér hasa a pingvineknek. Aztán a minyonok nem készültek el, túl macera lett volna, meg nem is néztek ki pingvinnek. Így lett egy nagy tálca kókuszgolyó. A marcipán meg megmaradt, a lejárati ideje pedig vészesen közeledett. Valamint a munkahelyi buli ideje is. Időm nem nagyon volt a sok munka és dobozolás mellett, így csak valami egyszerű sütire gondoltam. Első gondolatom a kókuszgolyó volt, aztán a keksztekercs, végül ez utóbbi valósult meg, de a fehér krém helyett a fehér marcipán került bele. Ettől a süti egyszerűbb és különlegesebb lett.
Elkészítés:
  • a szokásos, jól bevált kókuszgolyó recept alapján sötét színű masszát készítünk (jól felhasználhatók hozzá az önmagában már nem olyan finom lekvárok)
  • kinyújtjuk a marcipánmasszát (próbáljuk szögletesre, minél nagyobbra)
  • kinyújtjuk a sötét masszát is, lehetőleg a marcipánlappal egyező méretűre
  • ráfektetjük a sötét lapra a marcipánlapot
  • az egészet feltekerjük
  • felszeleteljük
  • és fogyasztásig hűtőben tároljuk.
  • (a maradék, leeső, sötét, kekszes masszából kókuszgolyókat készítünk)
Én épp fehér marcipánnal készítettem, de lehet vadítani színes, színezett marcipánnal is.
Kép sajnos nincs, mert túl finom volt és elfogyott.