CD csomagolása

Ez a bejegyzés mehetne akár a szakmázós blogba is, mert a munkahelyemen tettem rendbe sok-sok CD-t, és akkor csomagoltam be a tok nélkülieket így.

1. Fogtam egy A/4-es lapot
2. Nagyjából a közepére, de az egyik rövidebb oldal felé eltolva ráhelyeztem a CD-t. A CD-re ráhajtottam a lap mindkét hosszabbik odalát, majd a rövidebb oldallal párhuzamosan a hajtásig bevágtam a lapot.
3. Ráhajtottam a CD-re a hosszabb oldalakat, majd ráhajtottam a lap bevágás nélküli felét a CD-re. Ekkor már nagyjából kialakult a tasak, de még nincsen teteje.
4. A tasakra ráhajtottam a bevágott rövidebb oldalt.
5. Hogy a tasak bezárva maradjon, a két kilógó fület meghajtottam.
6. Végül a füleket a tasak két rétege közé illesztettem.

Kész!
Én tok nélküli CD-ket csomagoltam most így, de akár bármilyen kerek tárgyat, például poháralátétet csomagolhatunk ebben a formában. Persze akkor a sima fehér lapot díszesebb csomagolópapírra cserélhetjük.
Sőt Gyereketetős Virág papír CD tokba csomagolt süteményét is megfordíthatjuk, és akár sütit, azaz házi kekszet is csomagolhatunk így.
Sőt nem is kell kereknek lennie a annak a csomagolandó tárgynak, elég, ha lapos. Például pár teafiltert, vagy egy kedves levelet, kuponokat, színház- vagy mozijegyeket is tehetünk a tasakba.
Sok kis tasak, fellógatva = adventi naptár :-)
Szabad felhasználásra fel!
Kommentben várom a további ötleteket a hasznosításra.

Spenótpite

Ha friss spenótleveleket kapok anyukámtól egy kicsit midig szenvedek, hogy mit is főzzek belőle. A szokásos spenótos lasagne-hoz, spenótfőzelékhez és spenótos nokedlihez tökéletesen megfelel a fagyasztott, bolti verzió is. Valami olyan kellene, amiben érvényesülnek a levelek.
Így próbálkoztam a spenótos puliszkával, de az kissé vad lett.

Viszont a legutóbbi verzió jó lett, úgyhogy a megjegyzést segítendő, leírom.

A 3 literes fazekamban besamelt készítettem, azaz vajat olvasztottam, azon lisztet pirítottam, majd fokozatosan felöntöttem bő fél liter tejjel. A szószt ízesítettem szerecsendióval, fehérborssal és kevés sóval. Folyamatosan daraboltam bele a megmosott spenótleveleket, majd készre főztem.
Kikentem egy tepsit (a szögletes, magas falú bádogtepsimet), majd beleterítettem egy friss, 275 g-os leveles tésztát. A tésztát kicsit megnyújtottam, hogy magasabb pereme legyen, az így kialakult helyre pedig belekanalaztam a spenótos szószt. Mozzarellát daraboltam rá, végül készre sütöttem.
Jól csomagolható, hidegen és melegen is finom lett!

Mivel kicsit sok szószt főztem, a maradékot spenótfőzeléknek ettük meg, így egy főzéssel több napra is elegendő ebédünk lett.

Vaj

Már egyszer áttekintettem a konyhai világítótornyokat, most ez a sorozat bővül egy újabb elemmel, a világítótornyos vajjal.

Szeretjük a vajat. Finom és önmagában is ehető kenyérrel vagy kaláccsal, nem is kell rá semmi feltét. Viszont nehéz kenni. Így sokáig csak nagyon ritkán ettük. Ha csak étkezés előtt vettem ki a hűtőből, nem lehetett kenni, csak vágni, előbb szakadt el a papírja, mint lett vajas a szelet kalácsom. Ha meg korábban kivettem, elfelejtettem enni belőle. Sehogy sem volt ez jó.
A megoldást az hozta el, amikor egy ismerősnél láttuk, hogy a vajat hűtőn kívül tartják. Így megolvad annyira, hogy kenhető lesz. (Nagy melegben, nyáron meg úgyis elég a hűtőből kivett vajnak az a pár perc, amíg megterítünk.) Azóta gyakrabban eszünk mi is vajat.
A kedvencünk, mert finom és ár-érték arányban a legjobb, egy világítótornyos vaj lett. Nem csak világítótornyos papírba csomagolták, hanem még a vajon is van egy dombornyomott világítótorony! Mintha nekem találták volna ki :-)

A márka azóta tovább bővült, és már szeletelt sajtot is lehet kapni világítótoronnyal díszített csomagolásban. Lassan mindent ellepnek a világítótornyok - a lakásunkon kívül is.

Zsákok 3. - Ingből

A zsákok varrása során kezdett kissé unalmassá válni a fehér. Valami újítás kellett. Ez meg is érkezett após leselejtezett világoskék ingének képében. És az ebből varrt zsákok nem csak színesebbek lettek, hanem kevesebbet is kellett rajtuk varrni.

Díszítettem

• rávarrt zsebbel

• ráhímzett névvel

• rávarrt szalaggal

Ez utóbbiból nem nyeremény, hanem a) ajándéktasaknak készült egy születésnapra, valamint b) társasjáték elemeinek tárolására saját célra is varrtam egyet. És pont volt ugyanolyan színű szalagom a behúzónak, mint az összehúzó zsinór!

A kapott ingről első lépésben lebontottam a gombokat, majd a zsákok készítéséhez pedig kb. így daraboltam fel az inget.
Először levágtam az aljáról az ívet, majd zsákszélességben elvágtam, majd az ing hátulját is elvágtam középen, így alakult ki a 7-8. zsák. Ebben az esetben csak a két oldalát kellett beszegni és összevarrni. Félig a behúzója is készen lett a gombolás két réteg anyaga miatt.
Az ujjából szintén 2 zsák alakult ki., a 2. és a 9. Ezeknek az alját és a tetejére a behúzót kellett csak megvarrni.
A gallér alatt a vállrésznél dupla réteg anyag volt, így azt csak körbevágtam, visszahajtottam, a behúzónak házat varrtam és kész is volt - ebből lett az 1-el jelölt zsák. (A szalagos zsákok készültek így.)
Még nem minden számmal jelölt részből varrtam meg a zsákot, így a 9-es, ahol a mandzsetta rész van, és a 4., a rávarrt zseb hasznosítása még várat magára.

Toronyzsákok

2 rendezvény, 2 gyerekfoglalkozás, 2 textil világítótorony

Szóval adott volt két rendezvény, az egyik a Millenárison, a másik az Erzsébet tér felújítása és átadása alkalmából. Mindkettőre elmentünk, mindkettőn volt gyerekfoglalkozás, így mindkettőn alkottam is, és mindkettőn textillel lehetett dolgozni. Valahogy mindkettő világítótorony lett: a Millenárison viaszos batikkal, a Gödörnél szitázással, sablonnal.

A batikolt esetében olvasztott viaszba mártott ecsettel megrajzoltam a mintát. (Ezt kicsit nehezítette, hogy a fehér anyagon a fehér viasz nem is látszódott.) Ezután az előkészített festékes tálakba mártottuk az anyagot, előbb a két végét, majd a közepét. Mivel nem lehetett látni, meddig tart a föld, a tenger és az ég, a színsávok kissé elcsúsztak a határvonaltól.

Az Erzsébet téren szitázással díszítettük az anyagot. Ehhez papíron megrajzoltuk a mintát, és kivágtuk. Egy keretbe elrendeztük a kivágott papírdarabokat, majd egy festékbe mártott hengerrel végiggörgették. Ahová került papír, ott megmaradt az anyag eredeti sárga színe, ahol nem takarta a papír, ott befogta a kék festék.

Tudtam, hogy valami hasznosra szeretném őket használni, így kissé egyoldalasra terveztem a mintát, és lett belőlük zsák. A zsák pedig lehet: horgolástartó, táskarendszerező, könyvtartó, varrnivalók úticsomagja, műszaki cuccok (pl. telefon- és elemtöltő) tárolóhelye, meg ami még épp eszünkbe jut.

A batikolt anyagból varrt zsák:

A sárga zsák kissé hosszúkás és keskeny lett, de valamainek pont ez az alak kell.
[kép majd jön]

Mindkét zsákot

• kissé balkezesre varrtam (a zsákok jobb oldalára került az összevarrás és a behúzózsinór), pedig nem vagyok az
• a nagy szombati terv alkalmából fejeztem be: szombaton vasaltam, csütörtökön varrtam.

Zsákok 4. - fiúsan

A nadrágból varrt tároló tippelői között 2 fiú is volt. Nyereményzsákot mindenkinek varrtam, így nekik is. Ettől féltem a legjobban. Valami díszítés kellene rá, egy sima fehér vászonzsákot mégsem adhatok oda... Végül addig húztam hogy ezeket hagytam a legvégére. De majdnem ezek lettek a kedvenceim.
Előbb a bakancsos rátétminta készült el, mivel itt adott volt egy közös emlék, pár kirándulás.

A másik zsáknál elővettem a konferenciákon és mindenféle rendezvényeken kapott nyakbaakasztó-kártyatartó készletünket, és ebből varrtam a mintát, valamint a behúzó helyét is. Szerintem jól néz ki, hogy színes a gumiháza.

A mintául szolgáló szalagrészlet szövege a mosásban sajnos kissé megkopott...

Bővítettük a készletet

Elindultunk a csigának csontot venni, de útközben betértem nézelődni egy lakberendezési boltba is. Találtam világítótornyos fakanáltartót, tejkiöntőt, cukor- és szalvétatartót, só- és borsszórót, valamint falra szerelhető fűszertartót. Ez utóbbi tetszett a legjobban, de még nem találtam ki, hogy mit tárolnék benne, és pontosan hová is fúrnánk fel. Így egyelőre maradt a boltban.
Velünk jött viszont 3 poháralátét. Így további darabokkal bővült a rajzolt-térképes-kerámia-poháralátét algyűjteményünk.

Az alátéteken szereplő világítótornyok pedig (a képen balról jobbra):

1. Nantucket
   A Massachusetts államhoz tartozó szigeten több világítótorony is található. Az alátéten az látszik, amelyet a szigetre komppal érkezők először megpillantanak: Brant Point Light. A mindössze 26 láb magas torony New England legalacsonyabb világítótornya, ám az USA második legöregebbje is. A legelső, ezen a helyen álló világítótorony 1746-ban épült. Jelenleg a 10. építmény látható az öböl partján - na meg persze a mi poháralátétünkön is. Az oldalát egy amerikai zászló díszíti - ezt a képről lehagyták, de ez talán nem is baj.
   A leírás forrása, valamint bővebben erről és a sziget további világítótornyairól: http://www.nantucket.net/sports/lighthouses.php
2. Assateague Island
   Egy hosszú sziget déli, Virginia államhoz tartozó végén áll Assateague szigetének világítótornya.  A piros-fehérre mázolt építmény 142 láb, azaz 43 méter magas. 2013-ban felújították, nyaranta látogatható, és csodálatos panoráma nyílik a tetejéről.
   Van saját Wikipédia-szócikke is: http://en.wikipedia.org/wiki/Assateague_Light
3. St. Augustine
   A fekete-fehér keresztben csíkozott világítótorony a floridai Anastasia szigetén található. Jelenleg múzeum működik benne, a történetét bemutató oldalon pedig animáció szemlélteti a partszakasz kialakulását, ahol ez a torony áll.
   A világítótorony Wikipédia-szócikke: http://en.wikipedia.org/wiki/St._Augustine_Light
   A torony története, valamint a sziget kialakulását bemutató animáció: http://www.staugustinelighthouse.com/ourstories/LighthouseStory

Veronika rántottája

Újabb kölcsönrecept, azaz újabb finomság, a magvas rántotta.
A serpenyő alján magvakat pirítunk: lenmag, szezámmag, napraforgómag... Jöhet minden, mondjuk, amik leestek a magvas zsömléről vagy kenyérről.
Ha a magvak megpirultak, ráöntjük az elkevert tojásokat, majd kevés póréhagymát vagy friss zöldhagymát karikázunk rá, és a szokásos módon megsütjük a rántottát.
Hogy még egészségesebb legyen sok zöldséggel, azaz feldarabolt paradicsommal, paprikával, rukkolával, medvehagymával, uborkával... tálaljuk és esszük.

Lila torony

Újabb rendezvény, ezúttal a Goethe Intézet évadzáró piknike, ahol volt arcfestés, így újabb világítótornyot kértem a kezemre. Bár volt nálam minta, most nem volt szükség rá, a festő tudta, milyen egy világítótorony. (Sőt Gus Pike és a Váratlan utazás jutott róla eszébe :-) A torony festésekor egyedi megoldást választott a fény megjelenítésére, valamint a lámpaházhoz még korlátot is festett.
Nekem csak a színt kellett eldöntetni. Épp lila szoknya volt rajtam, így olyat kértem, ami megy ehhez, és lett lila a világítótorony.

A torony annyira tetszett, hogy próbáltam megmenteni: fürdéskor és éjszakára nejlonzacskóba csomagoltam a karom. Kissé elmosódott, a minta fele a zacskón maradt, de azért a kezemen ott maradt még egy napot - és aratott sikert egy boltban is.

Csatmasni

avagy egy újabb elem, az elkészítendők listájáról, ami kész.
A kupac azonban nem csökent, mert a szalag egy esküvői tortáról van...
Az íves a menyasszonyé lett, az egyenes saját célra készült.

Új beszerzés: semmi, mivel volt otthon csat alap, tű, cérna
Eredmény: elegáns, de masnis csat