Április a születésnapok hónapja nálunk: előbb anyukám, majd egy héttel később Férj öregszik fiatalodik egyet. A születésnapra pedig torta is jár. Azonban azt már kitapasztaltam, hogy a sütőmben nem tudok rendesen süteményt sütni. Vagy odaég, vagy kiszárad, vagy nyers marad kissé, vagy ezek kombinációja. (Hiába, a húsokat, zöldségeket, ebédeket jobban szereti sütni.) Emellett anyukám fogorvoshoz is jár mostanában, így valami puha süteményre volt szükség, neki végül a nyári kedvenc babapiskótás-joghurtos készült.
Sütés nélküli joghurtos
Hozzávalók:
1 kis pohár natúr joghurt (150 g)
1 nagy pohár görög joghurt (330 g)
25 dkg túró
1 üveg őszibarackbefőtt
kb. 8 db babapiskóta
Elkészítés:
a babapiskótákat 2-3-4 darabba törjük, attól függően, épp hogy esik, és mekkora helyet szeretnénk vele kitölteni
egy üvegtál aljára tördelünk *1 réteg babapiskótát
meglocsoljuk a natúr joghurttal
ráteszünk 2 db fél őszibarackot
megszórjuk 1 réteg túróval
az egészet beborítjuk a görög joghurttal*
újabb babapiskóta-réteg
rászórjuk a maradék túrót
a maradék joghurttal kiegyenesítjük a tortánk tetejét
végül őszibarackkal díszítjük
A receptben megadott mennyiség és rétegek került a képen látható tortába, de a *-ok közötti részt tetszés szerint ismételhetjük, amíg tart a tál és az alapanyagok.
Ebből 4 hatalmas adag lett, de 6 személynek is elég lett volna.
Férj születésnapjára pedig müzlitortát kapott. Az ötletet a Pinteresten látott mindenféle csokiból épített kosarak, szánkók, torták adták.
A torta felépítése, azaz hozzávalók:
- 3 db eltérő átmérőjű konzervdoboz
- cellux
- müzliszeletek, kókuszrúd.
Előszedtem a szekrényből 3 konzervdobozt, legalulra az ananászos/őszibarackos került, erre a kukoricás, végül a tetejére a sűrített paradicsomos. Mindegyik kerek, de egyre kisebb az átmérőjük, így megállnak egymáson.
Miután beszereztem sok müzliszeletet és hosszú kókuszrudat, elkezdtem felépíteni a tortát.
Kétoldalú ragasztószalag híján sima celluxot ragasztottam a legnagyobb konzervdobozra, kissé visszahajtva, így odaragadt a dobozhoz, de müzliszeleteket is lehetett ráragasztani. Mivel maradt ki még müzliszelet, a legnagyobb konzervdobozt megtöltöttem, de ha
ez nem lett volna, akkor az aljával fölfelé használtam volna.
A kukoricás konzervdobozt fejjel lefelé fordítottam. A müzliszeleteket ugyanúgy rögzítettem, de alul még körbe is tekertem a kész müzlihengert.
A legkisebb konzervdobozt is körberagasztottam müzlikkel, majd hosszú kókuszrudakat állítottam bele, így lett a tortának még egy emelete.
Miután kész lettem, az egészet bevágtam egy fiókba, és még kb. 2 hétig ott várták, hogy átadjam a tortát - az egyes szinteket ezért sem rögzítettem egymáshoz, így könnyebb volt elrejteni.
Az összeállításnál csak egymásra pakoltam a konzervdobozokat: a legnagyobb - megtöltve, majd erre jött a közepes - fejjel lefelé, ennek a felülre került aljára pedig a legkisebb konzerv.