2011. június 2., csütörtök

Hársfaszörp - mégis

Az előző bejegyzésben azt írtam, hogy nem találtam virágzó hársfát, aztán 2 nappal később megláttam egyet, és kiderült, hogy amit termésnek hittem, az még csak a virág bimbója...
Így lett hársfavirág szörp is. Kalandosan.
Ugyanis mikor először elkezdtük szedni a szörpnek való virágokat, nem volt túl sok időnk, így csak kb. két maréknyi lett. Kezdtem róla lemondani, hogy időm sincs, meg semmi. Aztán másnap, mikor öregdiák-találkozóról mentem haza, otthon várt 2 zacskó - mit zacskó, szatyor! - hársfavirág. Férj ugyanis szedett! Sőt nem is egyedül, hanem egy másik sráccal a gyülekezetből. Szóval hősök voltak. Én meg teljesen meghatódtam.

2011. május 25., szerda

Befőzés 3, 2, 1... - 2011.

Idén is elkezdődött a befőzési szezon, így kerülnek a kamrapolcra az üvegekben a különböző levek.
Elsőnek pitypangszörppel próbálkoztam Ili inspiráló leírása alapján, de olyan sóskaszagú és ízű lett, ami szörpnek nem tipikus ízvilág, hogy az állás után már a cukrot sem raktam bele. Remélem, azért kóstolhatunk majd finomat belőle!

Olvastam hársfaszörpről is, de mire találtam hársfát, már nem virágzott, így ez csak terv marad jövőre. Mindenesetre a recept itt van: http://tucsokbogar.blogspot.com/2010/06/harsfavirag-szorp.html

Aztán jött az akác, amit a tavalyi tapasztalatok alapján nem az eredeti receptjével, hanem a bodzaszörp bevált receptjével készítettem el. A karamellel történő színezést most kihagytam, hogy ne csak az üvegen lévő céduláról lehessen megkülönböztetni a bodzától. Az akác még így is furcsa kicsit, de akác ízű, csak még szokni kell.

Tervek befőzésre idén:

szörpök: akác, bodza, meggy, aprószilva, faeper, bodzabogyó, szőlő, szeder, gyömbér
lekvár: bodzabogyó, meggy, aprószilva, faeper, szőlő, szeder
egyéb: fagyasztott sárgabarack, magozott meggy + levendulát szedni

2011. május 23., hétfő

Süssünk!

Például 3emeletes tortát 30. születésnapra és fülbevalót süthető gyurmából.
A 3emeletes vakondtúrásnak elkeresztelt, de igazából Sacher torta Férj születésnapjára készült: a tésztája kakaós bögrés süti, a krém szilvalekvár (a rétegek között és kívül is), a bevonat étcsoki. A bevonást még tanulnom kell. A csokit hiába olvasztottam gőzfürdőben nem olvadt, inkább megsült, így túl sűrű lett, kissé darabosan folyt csak le, így lett a torta neve vakondtúrás.

Szintén süti, de kevésbé finom és maradandóbb: hobbibolt nyílt napján lehetett mindenfélét alkotni, így (újra*) kipróbálhattam a süthető gyurmát, joghurtos meggytortát sütve. A kivágott szeletből fülbevaló készült, a tortákból fülbevaló vagy medál lesz. Tésztanyújtó géppel dolgoztunk, ami nagyon hasznosnak bizonyult a színek keverésénél. A gyurmázás vicces és lehet belőle mindenfélét alkotni: sütiket, szárítókötelet, zöldségeket, gyümölcsöket, egyéb mókás fülbevalókat, medálokat. Én természetesen könyvet szeretnék egyszer ;-)
Az alkalom után gondolkoztam is, hogy nem biztos, hogy ehhez most itt beruháznék 10 különböző színű csomag gyurmára, ami 1 alkalom után csak a fiókban figyelne, inkább össze kellene állni többen, és együtt gyurmázni egy délután. Ha megvalósul, jön majd a beszámoló!

* A gimis kézműves szakkörön millefioriztunk egyszer, de az akkor gyártott gyöngyöket nem igazán tudtam azóta sem rendesen hasznosítani.

2011. május 17., kedd

Húsvétsaláta és rakott káposzta

Az elmúlt időszakban két ételt is rögtönöztem, amit jó lenne megjegyezni, és gyakrabban készíteni, úgyhogy megőrzöm őket itt a blogon.

Húsvétsaláta
  • 1 fej salátát darabokra téptem, vágtam rá
  • 1 főtt tojást, valamint
  • néhány sonkakocka is került rá.
Öntetet nem raktam rá, sem fűszereket, mivel a sonkának elég karakteres íze van önmagában is. Én éppen reggelire ettem, mert az otthoni kenyérkészlet erősen megfogyatkozott, de akár ebédnek vagy vacsorának is el tudom képzelni, sonka helyett akár virslikarikákkal, gombával is.

Rakott káposzta

főztem rizst,
pirítottam darált húst,
majd előszedtem a hűtőből a savanyú káposztát.
Mivel kevés volt a káposzta csak a gyümölcstorta formába rétegeztem: a káposzta nagyobb része, rizs, darált hús, a káposzta kisebb része. Majd az egészre alufóliát tettem és beraktam a hűtőbe, mert épp nem akkor akartuk megenni, de akkor volt  időm elkészíteni. Másnap meglocsoltam tejföllel, és 15 perc alatt készre sütöttem.
A fűszereket szintén kihagytam, szeretem az ételek valódi ízét, a káposztától pedig úgyis pikáns lett.
Szóval finom lett és nagyon kellemes volt, hogy az előkészületek miatt kb. 15 perc alatt finom, kész, meleg ebédet rakhattam az asztalra.

Update:
A rakott káposztát (sima káposztából) tuningoltam tovább: mivel nem hagytam káposztalevelet a rakás tetejére, a kevés tejfölt pedig inkább a megsült rakott káposztára tartogattuk, így tojást öntöttem rá. Ha már lúd, legyen kövér alapon pedig újhagymát és fűszert is kevertem bele. Finom lett, és jól összefogta.

2011. április 15., péntek

El nem hervadó virágok

Tavasz van, nyílnak a virágok, csiripelnek a madarak, zöldell a fű, feléledt a természet.
A lelkészünk köszöntött egy istentisztelet elején azzal, hogy őt a tavasz és a megújulás mindig arra emlékezteti, hogy Istennel és Istennél mindig van újrakezdés. Nekem pedig ezekről az el nem hervadó virágokról jutott eszembe Isten el nem múló szeretete.
És a kreatívságok, amik erre fognak emlékeztetni:
fehér organzából - karikásan
fehér organzából - szirmokkal
fehér organzából - maradékból, masnisan

színes filcből - Tildásan
Az elnevezésem kicsit magyarázatra szorul, mert a virág maga nem lett túl tildás, de mégis az, ugyanis ugyanúgy varrtam a filcet, mint az organzarózsát, de az anyag jellege miatt teljesen eltérő lett a két virág. A levele pedig dundi.
színes filcből - korongokból 
színes filcből - rózsásan

Sokat gondolkoztam azon, hogy lehetne őket úgy megoldani, hogy ugyanazt a virágot kitűzőként és hajcsatként is lehessen hordani. Először patentot varrtam volna a hátuljukra, amivel vagy kitűzőalapra vagy a csatra vagy hajgumira patentolom őket. Végül egy cérnafület kaptak, ezzel tudom cserélni a csaton, de nem zavaró kitűzéskor sem.
Egyelőre organzából csak fehérek születtek, mivel a bordó anyag még lányszobámban figyel, az IKEÁ-ban pedig nem volt akciós organza, de lesznek még színesebbek is szerintem.

2011. április 11., hétfő

A rózsaszín kenyér

Házi kenyérsütő gépünk van, nászajándékba kaptuk és szeretjük, mert finom kenyereket süt nekünk, akkor is, ha épp nem mentünk boltba. Az alaprecept bevált már elsőre is, nincs szükség pontos grammolásra a hozzávalóknál, így aztán bőszen szoktunk kísérletezni is, főleg én. Általában valamilyen zöldség, mag szokott belekerülni, amitől kissé különleges lesz a kenyér, vagy az előírt folyadékmennyiséget cserélem ki valaminek a levére. Így sütöttünk már:
  • paprikás-bazsalikomos
    daraboltunk bele nyers paprikát és szórtunk bele egy kevés szárított bazsalikomot
  • hagymás
    daraboltunk bele nyers hagymát
  • halas-hagymás
    a ruszli leve került bele víz helyett
  • hagymaleves
    a gyöngyhagyma leve került bele víz helyett
  • diós
    először éjszakára időzítettük be, aztán a diókat hallgathattuk hajnalban, ahogy zörögnek az üstben...
  • kukoricás
    elnéztem a receptet, így nem főztem puliszkát a hozzávalókból, hanem csak nyersen beleöntöttem. Szerencsére otthon voltam, így a kissé lágy tésztát még hozzáöntött liszttel feljavítottam. Így viszont nem tudom újra előállítani ezt a finom kenyeret, mert nem tudom végül mennyi lisztet is tettem bele...
  • sokmagvas
    szotyi, lenmag, szezámmag került bele
kenyeret is.
Most víz helyett céklalé került a kenyérbe, aminek köszönhetően rózsaszín lett az egész. Nem túl bizalomgerjesztő, de a szeletek nem lettek olyan vad színűek, csak a héja, valamint az ízében is csak egy kicsit érezni a céklát. Sajtkrémmel pedig kimondottan finom!
Kislányok zsúrján pedig különleges szendvicsalapanyag lehet :-)

2011. március 31., csütörtök

Csigák

Egy hideg februári estén péksüti-sütő kedvem lett, aminek eredményeként finom kakaóscsigák tekeredtek a tepsibe.
A csigák felülről, amiknek nem nagyon volt idejük kiszáradni, mivel a finom, puha csigákat hamar elpusztítottuk. Így együtt pedig olyan dekoratívak is!

Az tetszik ebben a receptben, hogy nem csak cukrozott kakaóporral kell megszórni a kinyújtott tésztát, hanem olvasztott margarinba kell keverni a kakaót és cukrot, ami így jól kenhetővé válik, és nem folyik ki. Olyan házi kenyérre kenhető csokikrém lesz belőle. Egyszer kigyűjtöttem ilyen recepteket, és a házi peanut butter már régóta a várólistán van. (Majd írok, ha elkészült, és finom lett!)

2011. március 30., szerda

Szőlőszörp - háromszor

Az első szőlőlekvár 2009-ben született, aztán mivel finom lett, 2010-ben több színű lekvár és szőlőszörp is készült (a befőzésről szóló bejegyzés). A szörp azóta már több formában feltűnt a konyhánkban. Íme a mi verzióink (eddig):

A klasszikus: Szörpnek, kancsóban
Nincs róla mit írni, hiszen egyszerű, finom és gyönyörű színe van. A hosszú nyelű kiskanalaink pedig jó szolgálatot tesznek a felkavaráskor.

Egy kicsit extra: Gyümölcsjoghurtként
Mikor legutóbb vásároltam, annyira nem tetszettek a gyümölcsjoghurtok, sem árban, sem kinézetre. De néha mégis jól esik egy kis édeset kanalazni, ami azért annyira nem tömény és nem csoki. Így sima, natúr joghurtot vettem, amibe otthon kevés szőlőszörpöt (és ribizlilekvárt) kevertünk. Az így kapott gyümölcsjoghurt lehet réteges is, lehet csíkos-márványos és egyszínű lilásrózsaszín is, de mindenféleképpen finom. (A ribizlilekvár kissé túl darabos és sűrű volt ahhoz, hogy jól elkeveredjen a joghurtban, de szőlőszörppel tuti.)

Extra: Mályvacukorként
Találtam egy mályvacukor receptet, amit ki is próbáltam, de az előírt aromák+víz helyett szőlőszörp került bele. Gyönyörű színe lett, és finom szőlős íze! A recept, Wise Lady oldaláról. (Amit elrontottam: nem mertem olajjal bekent sütőpapírra tenni, mert féltem az olajíztől, így alufóliával béleltem ki a fagyisdobozt, amibe viszont beleragadt a massza, úgy kellett késsel kivágni belőle...)

De amibe még biztosan kerülhet a szőlőszörpből: sütik tésztájába, túrógombócra, gyümölcsöntetbe és bármibe, amit szép lilásra-bordóra szeretnénk színezni.

2011. március 19., szombat

Világítótornyos menü

Az utóbbi időben több konyhai világítótoronnyal is összefutottam, így arra gondoltam, hogy össze kellene gyűjteni a tornyok konyhai megjelenését.
Íme, mi ezzel tudunk szolgálni az otthoni gyűjteményből (a linkek a már megírt, a tárgyakat részletesebben bemutató bejegyzésre visznek).
A menü:
    • főétel: halkonzerv
      van belőle Brüsszelben és Budapesten kapható, paradicsomos, valamint borsmártásos is
    • desszert: világítótornyos keksz
      először csak Németországban láttuk, de már itthon is kapható
    • ital: ásványvíz - világítótornyos palackban
      szintén a németektől
    • ital: bármi, amit a bögrékbe, vagy a söröskorsóba töltünk világítótornyos lesz :-)
    És az tálalóeszközök:
    • tányér - Németországban vettük
    • pohár - szintén német
    • söröskorsó - Krakkóból a világítótornyos kocsmából
    • nagy bögrék - ajándékok voltak, de teaboltból Bp-ről
    • soktornyos bögre - ajándék, eredetileg Amerikából
    • tálca - 100 Ft-os boltból
    • müzlistálka - anyukám vette, hogy milyen szép kék, én meg örültem, hogy torony
    • sótartó bödön (csatos) - ajándék, de 100 Ft-os boltból
    • cukortartó - 100-as bolt
    • sószóró - Németország, Rügen szigete
    • dugó (egy és három) - a sarki virágboltból
    • alátét (parafa, forró dolgok alá) - nászajándék, barátnőm készítette
    • alátét (tányérok alá) - szintén német
    • poháralátétből lehet válogatni: van parafa és műanyag is
    A főzés kellékei:

    2011. március 1., kedd

    Névnapi reggeli

    Bejárta már a blogvilágot a valentin nap reggelére ajánlott tükörtöjás [magyarul először], hogy február utolsó hétvégéjén a lakásunkban landoljon névnapi reggeliként.

    De szokásomhoz híven nem követtem teljesen az előírásokat:
    • Mivel nem találtam csak kicsi szív formát, így a szelet kenyérbe 3 kisebb szívet lyukasztottam, ebbe osztottam el az 1 tojást, így lett 2 fehér, 1 sárga szívem.
    • Elhagytam alóla a vajat (jó a serpenyő) és a sót (nem szoktam túl sósan főzni).
    És egy kicsit tovább is gondoltam:
    • A kivágott szíveket nem csak a kész kenyér mellé lehetne rakni, hanem tojásba forgatva, bundáskenyérszerűen, de nulla zsiradékkal megsütni.
    • A kész kenyeret megszórni pirosparikával (esetleg valamilyen mintában). Ketchuppal majdnem rajzoltam is rá.
    • A tojásokat nem csak csorgatni, hanem előre felverni, összekeverni kicsit, és feltuningolni fűszerekkel, sajttal.
    És a képen a világítótornyos tálca világítótornya is látszik, így a bejegyzés megkapja a világítótorony_hasznos címkét is. :-)