Műanyagmentes Július 3. bejegyzése, avagy élet egy csigával.
Kertes házban nőttem fel, természetes volt, hogy a mindenféle pucolmányt, zöldséghéjakat a kert egyik sarkában gyűjtjük. Nem volt az szabályos komposzt, csak egy kupac, ahová a konyhai hulladékot hordtuk, és amit tavasszal széthordtunk a kertben. Mert működött. Nem forgattuk át, nem fedtük be mindig földdel, de a természet végezte a dolgát.
Házasság után lakásba költöztem, majd fél évvel később örökbe fogadtuk az első csigánkat. Óriás afrikai szárazföldi csiga volt, akit mindenféle zöldségmaradékkal etettünk. Ha almát ettünk, övé volt a csuma, ha a töltött padlizsánt vagy cukkinit készítettem, övé volt a zöldségek vége, de ő ette meg a paprikák magházát, a sárgarépák zöld végét, a karalábéleveleket, és mindenféle friss zöldség és gyümölcsvéget. Nem volt finnyás, sőt, ha kissé hibásat kapott, azt még jobban szerette is. Nem ezért tartottuk, de igazából akkor vettem észre, hogy a csiga a konyhai zöldhulladék csökkentésében is működik és hasznos, amikor 10 év után elpusztult az első csigánk. Hirtelen megnőtt a komposzt mennyisége.
|
Ő a második csigánk, amint épp a vázába rakott virág alsó leveleit rágcsálja |
Achátcsiga tartásához nem kell sok minden: egy terrárium, virágföld, szépiacsont, spricnis viráglocsoló, és természetesen a csiga. Csiga állatkereskedésekben is kapható, de mivel hímnős, ha valakinek egynél több csigája van, hamarosan tetemes szaporulattal néz szembe, így lehet találni ingyen elhozható csigákat is. Nem hangos, lehet tőle nyaralni menni, azaz ott lehet hagyni felügyelet nélkül napokra, neki akkor száraz évszak lesz, és befalazza magát.
Sokáig nagyon büszke voltam a társasházunkra, mert a belső udvaron volt egy komposzt. Sajnos csak volt, ugyanis az elszaporodó patkányok miatt megszüntették. És állítólag büdös volt, jöttek rá a legyek. És használni sem lehet, mert amikor a gondnok ebből vett ki földet, akkor sokkal több gyom volt a kiskertjében... Szóval kezelés és szabályozás helyett az udvari komposzt megszűnt, a kihúzott gyomokkal, levágott fűvel és ágakkal pedig a kommunális kukát rakják tele azóta.
De mi nem, ugyanis karácsonyra 10 doboz trágyagilisztát kaptam :-) És örültem neki, mert azóta van gilisztakomposztunk. Egy műanyag vödörben laknak, és ők pusztítják el a nagyobb mennyiségű konyhai zöldhulladékunkat. Nem büdös, nem koszos és működik.
Tavasszal, a karantén idején újabb csökkentési módba kezdtem: újra elültetem a zöldségeket. A petrezselyem zöld végét, a póré- és újhagyma gyökeres végét, a salátatorzsát nem az új csigánk, nem is a giliszták kapják, hanem egy virágcserépnyi föld. Pár héttel később pedig ehetjük a saját termelésű hagymát, salátát, petrezselyemzöldet. Az így kinőtt növények kisebbre nőnek, maximum fele-harmada akkorák, mint a bolti társaik, de ez az ízükön nem változtat.
Szóval lakásban is van lehetőség csökkenteni a kommunális kukába és így égetésre kerülő hulladék mennyiségét.